Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Tóth Ágnes A MAGYARORSZÁGI DÉLSZLÁVOK HELYZETE ÉS TÖREKVÉSEI 1945-1948 (Dokumentumok)

Az 1080/1945. M. E. sz. rendelet értelmében csak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok küldhettek — paritásos alapon — tagokat a községi önkormányzatokba, igazoló bizottságokba, nemzeti bizottságokba. Erre történő hivatkozással tagadta meg Bács-Bodrog vármegye főispánja 1947. február 24-én az Antifasiszta Front bácsalmási szervezetének kérését, akik az I. sz. igazoló bizottságba akartak tagot delegálni. Indoklásul előadták, hogy „szervezetük úgy helyben, mint vidéken számottevő, baloldali, demokratikus alapokon nyugszik, és a kijelölt szocialista elvek irányvonalán halad. Ezek szerint úgy hisszük, hogy általánosságban a közügyek irányításában jogosan óhajtunk részt venni."

7 Figyelemre méltó az a jelenség is, amelyre a vármegye szociáldemokrata alispánja hívja fel 1946. május 15-én kelt jelentésében a figyelmet: „Mint már előbbi jelentésemben kitértem, súrlódások a pártok között csak szláv lakta községekben van. A szlávság nagy része a kommunista párt tagja. Azonban tevékenységét ott nem annyira kommunista eszmék kifejtésére, mint inkább nemzetiségi, mondhatni soviniszta céljai elérésére fordítja. A legutóbbi délszláv összeírások során törvényhatóságom egész területén számuk pontosan 6478 fő. Ezek közül horvát 89, bunyevác 6046, szlovén 25, szerb 318 anyanyelvű, és ezeknek is csak igen kis hányada vallotta magát nyíltan délszláv nemzetiségűnek, ugyanakkor pedig a községi elöljáróságokban túlsúlyra törekszenek. így Bácsalmás, Gara, Katymár, Hercegszántó községekben fejtenek ki tevékenységet Jugoszláviához való csatlakozásuk érdekében..."

8 A Magyar Kommunista Párt és a Szlávok Antifasiszta Frontja közötti szoros kapcsolat megalakulásuktól kezdve megfigyelhető. A horvátok és szerbek által lakott községekben mind Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyében, de másutt is, az esetek nagy részében a Front helyi szervezeteinek alapító tagjai ott voltak a Magyar Kommunista Párt szervezeteinek alapítói között is.

9 A front képviselői az 1947. augusztus 31-i parlamenti választásokon az MKP listáin indultak. A Front főtitkárát, Rob Antunt parlamenti képviselővé választották. A Rob Antun vezette Front II. Országos Konferenciáját 1947. október 5-6-án Bácsalmáson tartotta. A konferencián nagy hangsúlyt kapott az anyanyelvi oktatás megvalósítása, a délszláv nyelvhasználat, valamint számarányuknak megfelelő képviseletük a közigazgatásban. Követelték továbbá, hogy a határmenti községekből távolítsák el a „délszláv nép ellenségeit", a jugoszláviai menekülteket. Ismét felvetődött a Front párttá alakításának kérdése. Ebben nem, míg a névváltoztatás kérdésében állást 7. BKML. Bács-Bodrog vármegye főispánja 90/1947. 8. BKML. Bács-Bodrog vármegye alispánja 40/1947. 9. Lásztity S. Lyubomir, 1979. 195.