Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Iványosi-Szabó Tibor ADATOK A CIGÁNYOK KECSKEMÉTI TÖRTÉNETÉHEZ (1596-1850)

2. HELYÜK A VÁROS KÖZÖSSÉGÉBEN al Jogi helyzetük A cigányok Kecskeméten történő letelepedésének pontos idejét meghatározni nem tudjuk, mivel a hódoltság első feléből minimálisan kevés írott emlékünk maradt fenn, és ezek róluk nem szólnak. Nem található rájuk vonatkozó adat a XVI. század derekán és második felében keletkezett török defterekben sem.

2 Az 1591-től évszázadokon át folyamatosan gyarapodó jegyzőkönyvek a II. világháború utolsó hónapjaiban sajnálatosan eltűntek. Hornyik János még forgathatta ezeket, és belőlük készített jegyzetei alapján tudjuk, hogy: „Cigányok már 1596-ban voltak a városban. Frusina nevű cigányasszony bírságoltatik a rágalomért: az ő rokona Fülöppel a kamrába zárkózott." 1597-ből egy Mihály cigányról maradt feljegyzés, akit lócsíszárként említettek. 1599-ből két feljegyzést is talált Hornyik. Az egyik azt rögzítette, hogy a cigányokat verekedésért bírságolták meg, a másik egy Miklós cigányt említ, és vele kapcsolatosan: „NB: a cigányok mint csalók, varázslók és lócsíszárok." Tehát a tizenötéves háború éveiben több alkalommal is kapcsolatba kerültek a helyi hatósággal, és kétségtelen, hogy a magisztrátus volt jogosult felettük bíráskodni és a hatósági jogokat gyakorolni.

3 Bár sem ezek, sem a következő évtizedből fennmaradt szorványadatok nem utalnak jogi helyzetükre, nem lehet kétséges, hogy jobbágyként tartózkodtak a városban, miként az itt élők csaknem kivétel nélkül. Egy 1728-ból fenmaradt és a Függelékben is közölt levélben Antal István azt bizonygatja, hogy „...én ezen böcsületös városban születtem ez világra és az atyáim is mindenkor itt lakván, és jámborul jobbágykodván..." itt is haltak meg. Kérése is az a tanácstól, hogy „...ezen böcsületes helységben maradhassak... örökös jobbágynak..." Egy másik levélben Farkas Boldizsár nevű cigányvajda 1751-ben azt bizonygatta, hogy „...ő több társaival együtt régulta nagyméltóságú gróf Koháry familia örökös jobbágyai közül való volna . Az is kétségtelen viszont, hogy helyzetük mégsem volt mindenben azonos a lakosság többségével, hiszen nemcsak a megfelelő házhely, fundus megszerzése ütközött számukra nehézségbe, hanem a város határának használatából sem vették ki részüket, nem viseltek néhány igen súlyos közterhet, és éppen ezért nem szólhattak bele a város életének irányításába sem. A különféle nyilvántartásokban mindig külön szerepelnek, a város gazdái között nem találhatók. Pedig Kecskeméten gazdának az számított, akinek volt háza és zsellérnek, aki más házában lakott. 2. MÉSZÁEOS László: 1979. Kecskemét lakosságának összetételét vizsgálva utalást sem tesz a cigányság jelenlétére. 3. XV. 9. Hornyik az egykori jegyzőkönyv 94., 169., 372. és 393. oldalára hivatkozik. 4. IV. 1504. y/ 3.