Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Tóth Ágnes A MAGYARORSZÁGI DÉLSZLÁVOK HELYZETE ÉS TÖREKVÉSEI 1945-1948 (Dokumentumok)

Ezek volnának a legsürgősebb teendők, amelyek teljesítése kiemelné a bunye­vácságot mai elszigeteltségéből anélkül, hogy ebből az államhatalom vagy az ott élő és nagy fölényben lévő magyarságra bármilyen hátrány származnék. Kimondott irredenta mozgalomra, vagy külföldről fűtött szenvedélyes agitációra nem akad­tam, bár azok a körök és személyek, amelyek idegenkednek mindennemű bunyevác szellemű megnyilatkozástól, azt állítják, hogy a bajai háromszögben élő bunyevá­coknak sem tegnap, sem ma nem voltak olyan kívánságaik, amely a magyarságtól elválasztaná őket. Ha mégis van ilyen kívánság, az kívülről érkezik. Mint már említettem: ha így volna, akkor lemondtak volna népi öltözékeikről, nótáikról, anyanyelvük használatáról stb. Ami a bunyevác szellemi élettől idegenkedőket illeti, azok talán nem is soviniszták, inkább hazájukat féltő aggodalmaskodók, akik attól tartanak, hogy a bunyevácok jelenléte változást hozhat a határvonal tekinte­tében. De olyanok is akadnak, akik a régi közszellemtől és neveléstől még nem szabadultak fel, s veszedelmet látnak mindabban, ami nem magyar. Karagity Antun hazabocsájtása Bács-Bodrog vármegye főispánját nem találtam otthon. A bunyevác kérdés­ben Barcsay Iván alispánnal beszéltem, aki maga is szorgalmazza a bunyevácság kulturális kívánalmainak a teljesítését, ami mellékelt jelentéséből is kiderül. A megyében sokat beszélnek Karagity Antun garai népi íróról, akinek a sze­mélyével az ugyancsak ide mellékelt röpirat is foglalkozik. Karagity volt a bunye­vác lakosság lelki vezetője, amit a szabadkai bunyevác lapok cikkeivel is lehet igazolni. Neki köszönhetik az elmúlt évtizedekben megtartott színi előadásokat, táncmulatságokat, stb. A magyar hatóságok Karagityot tevékenysége miatt áttet­ték a határon. Az alispán úrnak és más, a bunyevácokkal a lelki megbékülést kereső magyar embernek is az a véleménye, hogy Karagityot haza kell engedni. A jelenléte semmiféle veszélyt nem jelent. Odaátról jövő üzenetei inkább nyugtalanít­hatják a lelkeket. A rája hivatkozó röpcédula hangja is engedékeny hangú, megér­tést kereső. A röpcédula arra is hivatkozik, hogy Jugoszláviában élő magyarok teljes iskola szabadságot élveznek: nem halasztható tehát a bácskai bunyevácok iskolai és más kívánságainak a teljesítése sem. Kisebbségi megbízott Mindent összegezve: a helyi hatóságok talán nem is nemtörődömségből, vagy a magyar érdekek túlzott védelméből kifolyóan, hanem mert érzéketlenek a másaj­kúak kívánalmaival szemben, nehézkesek azok teljesítése iránt. A legcélszerűbb volna olyan kisebbségi megbízott kiküldetése, aki a nemzetiségi kívánalmakkal szemben tájékozottsága folytán fogékonyabb és gondoskodni tudna arról, hogy a bunyevác kívánságok a magyar államhatalom érdekeinek összehangolásával elin­téződjenek. Másként tartani lehet attól, hogy elhúzódik a kérdés közmegelégedésre való rendezése. Talán eredményes volna, ha Baján a nemzetiségi kérdést jól ismerő nemzetiségi megbízottat neveznének ki, aki bürokrácia és szenvedélymentesen az összekötő kapocs lehetne a kormány és a nemzetiségek között. A nemzetiségeket csak az érti meg tökéletesen és csak az ítélkezhet ügyeikben teljes tárgyilagossággal, aki vagy maga is kisebbségi sorsban élt, vag felül tud emelkedni a hullámzó napi politika szenvedélyességén, s a nemzetiségi törekvések­ben nem hazafiatlanságot látott és lát ma is, hanem minden népnek elismeri azt a jogát, hogy szabadon ápolja nyelvét, kulturális, stb. hagyományait, s ezzel biztosít­sa fennmaradását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom