Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Tóth Ágnes A MAGYARORSZÁGI DÉLSZLÁVOK HELYZETE ÉS TÖREKVÉSEI 1945-1948 (Dokumentumok)

Ezek volnának a legsürgősebb teendők, amelyek teljesítése kiemelné a bunyevácságot mai elszigeteltségéből anélkül, hogy ebből az államhatalom vagy az ott élő és nagy fölényben lévő magyarságra bármilyen hátrány származnék. Kimondott irredenta mozgalomra, vagy külföldről fűtött szenvedélyes agitációra nem akadtam, bár azok a körök és személyek, amelyek idegenkednek mindennemű bunyevác szellemű megnyilatkozástól, azt állítják, hogy a bajai háromszögben élő bunyevácoknak sem tegnap, sem ma nem voltak olyan kívánságaik, amely a magyarságtól elválasztaná őket. Ha mégis van ilyen kívánság, az kívülről érkezik. Mint már említettem: ha így volna, akkor lemondtak volna népi öltözékeikről, nótáikról, anyanyelvük használatáról stb. Ami a bunyevác szellemi élettől idegenkedőket illeti, azok talán nem is soviniszták, inkább hazájukat féltő aggodalmaskodók, akik attól tartanak, hogy a bunyevácok jelenléte változást hozhat a határvonal tekintetében. De olyanok is akadnak, akik a régi közszellemtől és neveléstől még nem szabadultak fel, s veszedelmet látnak mindabban, ami nem magyar. Karagity Antun hazabocsájtása Bács-Bodrog vármegye főispánját nem találtam otthon. A bunyevác kérdésben Barcsay Iván alispánnal beszéltem, aki maga is szorgalmazza a bunyevácság kulturális kívánalmainak a teljesítését, ami mellékelt jelentéséből is kiderül. A megyében sokat beszélnek Karagity Antun garai népi íróról, akinek a személyével az ugyancsak ide mellékelt röpirat is foglalkozik. Karagity volt a bunyevác lakosság lelki vezetője, amit a szabadkai bunyevác lapok cikkeivel is lehet igazolni. Neki köszönhetik az elmúlt évtizedekben megtartott színi előadásokat, táncmulatságokat, stb. A magyar hatóságok Karagityot tevékenysége miatt áttették a határon. Az alispán úrnak és más, a bunyevácokkal a lelki megbékülést kereső magyar embernek is az a véleménye, hogy Karagityot haza kell engedni. A jelenléte semmiféle veszélyt nem jelent. Odaátról jövő üzenetei inkább nyugtalaníthatják a lelkeket. A rája hivatkozó röpcédula hangja is engedékeny hangú, megértést kereső. A röpcédula arra is hivatkozik, hogy Jugoszláviában élő magyarok teljes iskola szabadságot élveznek: nem halasztható tehát a bácskai bunyevácok iskolai és más kívánságainak a teljesítése sem. Kisebbségi megbízott Mindent összegezve: a helyi hatóságok talán nem is nemtörődömségből, vagy a magyar érdekek túlzott védelméből kifolyóan, hanem mert érzéketlenek a másajkúak kívánalmaival szemben, nehézkesek azok teljesítése iránt. A legcélszerűbb volna olyan kisebbségi megbízott kiküldetése, aki a nemzetiségi kívánalmakkal szemben tájékozottsága folytán fogékonyabb és gondoskodni tudna arról, hogy a bunyevác kívánságok a magyar államhatalom érdekeinek összehangolásával elintéződjenek. Másként tartani lehet attól, hogy elhúzódik a kérdés közmegelégedésre való rendezése. Talán eredményes volna, ha Baján a nemzetiségi kérdést jól ismerő nemzetiségi megbízottat neveznének ki, aki bürokrácia és szenvedélymentesen az összekötő kapocs lehetne a kormány és a nemzetiségek között. A nemzetiségeket csak az érti meg tökéletesen és csak az ítélkezhet ügyeikben teljes tárgyilagossággal, aki vagy maga is kisebbségi sorsban élt, vag felül tud emelkedni a hullámzó napi politika szenvedélyességén, s a nemzetiségi törekvésekben nem hazafiatlanságot látott és lát ma is, hanem minden népnek elismeri azt a jogát, hogy szabadon ápolja nyelvét, kulturális, stb. hagyományait, s ezzel biztosítsa fennmaradását.