Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Tóth Ágnes A MAGYARORSZÁGI DÉLSZLÁVOK HELYZETE ÉS TÖREKVÉSEI 1945-1948 (Dokumentumok)

együttműködő ügyvéd bunyevác lap alapítására kért a főispántól engedélyt. Ezelőtt "Nase Novine" címen hetilap és JDanica" címen kalendáriumuk is volt. Bunyevác iskolákat is kívánnak. Ez a bunyevác intellektuel mindenben megerősítette személyes élményeimet: a bunyevácok a legcsendesebb szlávok, kevéssel beérő emberek, nem szeretik a zajos, nyugtalan életet. Azért voltak ennyire csendesek, mert 1921-ig igyekeztek délszláv szellemben élni, majd amikor a délszlávok kiürítették a bajai háromszöget, egyes vezetőit felelősségre vonták, sokan üldözésnek voltak kitéve, s azóta állandóan tartottak attól, hogy régebbi szláv magatartásuk miatt nagyobb megrázkódtatások is érhetik őket, s ezért szívesen hajlottak a természetüknek amúgyis megfelelő félreállásra. Sokáig kísért az a gondolat, hogy a délszláv megszállás alatti magatartásukért esetleg kitelepítik őket. S hogy ezt elkerüljék, még az anyanyelvű iskolák követelésétől is elálltak. Ma pedig az a helyzet — mondotta az említett bunyevác intellektuel —, hogy a józanabb elem nem tagadja: ha megint hangoskodnak, könnyen a németek sorsára jutnak. — A magyar kormány segítségével — kért meg ez az intellektuel — ki kellene emelni a loyális bunyevácságot mostani lelkiállapotából. A bunyevácok hálásak és hűségekesek. Ha a magyar kormány melléjük áll, nem fog csalatkozni. Segítsük elő, hogy lelki szorongattatásuk megszűnjön. Itt akarnak élni őseik földjén. A Budapesten megjelenő „Sloboda" szeptember 8-iki száma „Az iskolakérdés" című cikkében azt írja, hogy amíg a szerbek a felekezeti iskolák útján gondoskodni tudtak a magyarországi szerb gyermekek anyanyelvi oktatásáról, addig a magyarországi horvátoknak nincsenek anyanyelvű iskoláik. A lap közli, hogy nem nézhetik tovább ölbe tett kezekkel ezt az állapotot, s első kötelességnek tartja tanfolyamok útján a tanítói szükségletet biztosítani. A lap cikke is arra int, hogy valamit tenni kell a bunyevác-horvát iskolafronton. A teendői Bár a túlzó magyarok és az elmagyarosodott másajkúak szerint bunyevác kérdés nem létezik, helyi élményeim és tapasztalataim mást mondanak. Azt hiszem, a következő teendők célravezetőek volnának: 1/ Ahol bunyevác tanköteles gyermekek vannak, még ebben a tanévben állítsanak fel bunyevác elemi iskolákat. Baján vagy Bácsalmáson bunyevác középiskolát. 2/ Jelich Mihály lap- és kalendárium megjelenésére vonatkozó kérvényét teljesíteni kellene. 3/ A bajai főispán és Jelich által tervezett Magyar-Jugoszláv Társaságot mielőbb hívják életre. 4/ Segítsék elő a bunyevác színelőadások rendezését. 5/ Az új községi elöljáróságokban a bunyevácság képviseltetve van ugyan, de egyes helyeken sérelmezi, hogy azokkal kell együttműködnie, akik elöljártak bosszantásukban. Különösen az elmagyarosodott németek és a német-feleségűek ellen emelnek kifogást (így Felsőszentivánon), akik a bunyevácok szerint ma sem tudnak megszabadulni a német szellemtől. 6/ A legtöbb bunyeváclakta helyen bunyevácul úgy ahogy tudó katolikus papok vannak, de bunyevác káplánokat szeretnének Kalocsáról kapni.