Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Tóth Ágnes A MAGYARORSZÁGI DÉLSZLÁVOK HELYZETE ÉS TÖREKVÉSEI 1945-1948 (Dokumentumok)

Új erőre kapott a bunyevác öntudat. A bunyevác-horvátok évtizedek előtt ellanyhult nemzeti öntudata új erőre kapott. Jugoszlávia és Magyarország azonos demokratikus államberendezése, amely lehetővé teszi, hogy minden polgára szabadon megvallja nemzetiségét, bőségesen táplálja a bunyevác-horvát törekvéseket is. A lelkeket az 1944. őszén az orosz hadsereg után érkező, de hamarosan visszahúzódó délszláv hadsereg megjelenése rázta fel. Amióta pedig mind több hír érkezik arról, hogy Jugoszlávia nemzetiségi iskolapolitikája és a magyarsággal szemben követett bánásmódja lényegesen más, mint amilyen a régi rendszerek alatt volt, a bunyevác-horvátok ugyanilyen elbánást kívánnak maguknak. Az elmúlt tíz hónapban ennek a hatásaként megváltozott Bács megye 26 falujának élete, megmozdult a bunyevácság is, amelynek jelenléte ma sokkal inkább megfigyelhető, mint az elmúlt évtizedekben, amikor házaiba visszavonulva, távoli, csendes szemlélője maradt az eseményeknek. A 23 éves visszavonultság háttere Néhány hónap előtt nem hivatalos népösszeírást tartottak Bács megyében: eszerint ott 96.397 lakos élt, ebből 77.818 magyar, 12.710 német (1941-ben még 28.080, ezenkívül Baján 1.766) 7.606 bunyevác. Az 1937-es Magyar Statisztikai Zsebkönyv szerint az 1931-es népszámláláskor Bácsmegyében 8.132-en, Baján 1.615-en valották magukat bunyevácoknak. Baja lakossága akkor 27.935 lélek volt. A nagyobb bunyevác lakta helyek: 17 Bácsbokod 3902 lakosból 650 bunyevác. 2.1 Csávoly 2104 lakosból 580 bunyevác. 3. / Felsőszentiván 2405 lakosból 700 bunyevác. 4. /

Gara 3779 lakosból 1320 bunyevác. 5. / Vaskút 4707 lakosból 236 bunyevác. 6. / Bácsalmás 8175 lakosból 1349 bunyevác. 1.1 Csikéria 1728 lakosból 420 bunyevác. 8. / Katymár 3543 lakosból 1659 bunyevác. 9. / Tompa 5801 lakosból 439 bunyevác, de a megye minden községében található nemcsak elmagyarosodott és bunyevácul már nem beszélő, de magukat ma is bunyevácoknak valló családok. Baján a bajai háromszög bunyevác lakosságának központjában 4000 bunyevác származású polgár mellett mindössze 1615-en vallották magukat bunyevácoknak, ezek nagyobb része a nemrégiben Bajához csatolt Felsőszentistván faluban él anyanyelvű iskolák nélkül. A bunyeváclakta községek közül megfordultam: Felsőszentiván, Csávoly, Felsőszentistván, Bácsalmás, Csikéria, Tompa, Kelebia községekben és Baja városban. Utazási nehézségek miatt és azért, mert szükségesnek tartottam a sürgős, halasztást nem tűrő intézkedést, tekintettel a tanév megkezdésére: Bácsbokod, Gara, Vaskút, Katymár, Hercegszántó, valamint a Duna másik partján Baranyában élő bunyevácok meglátogatását későbbre kellett halasztanom, amennyiben erre szükség mutatkozna. A bunyevácok hűségesen ápolják anyanyelvüket, ugyanolyan nemzeti ruhábanjárnak, mint Szabadka és Zombor környéki bunyevácok, más hagyományaikat, szokásaikat is őrzik. A legtöbb helyen azonban még anyanyelvű iskolák sincsenek. A bunyevác nép gondolkodását és lelkét évtizedek óta ismerve úgy vélem, hogy 23