Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)
Iványosi-Szabó Tibor A NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN 1700-1850
helyben tárolják, illetve az egyre jobban kiépített tanyákon gyűjtsék ösz28 sze. A tanyarendszer, amely Kecskemét mezőgazdálkodásában a XVIII— XIX. század folyamán mind fontosabbá vált, jelentős múltra tekint vissza. Ez a sajátos mezőgazdasági üzem, képződmény fejlődése során és a közvetlen környezet hatására többféle formát öltött magára. Éppen ezért nem lehet a tanyát és a tanyás gazdálkodást környezetétől és a történelmi körülményektől elvonatkoztatva meghatározni, illetve bemutatni. 29 Talán nem felesleges utalni arra, hogy a tanya körüli vita azért is válhatott mind szélesebb körűvé, mivel több szerző nem volt tekintettel arra, hogy a mezőgazdaság e sajátos jelensége rendkívül jól alkalmazkodott a körülményekhez és sajátosságokhoz. Ebből adódóan igen eltérőek lehettek a közvetlen megjelenési formái. Csak ennek figyelembe vételével lehet a különféle tanyatipusokat meghatározni, leírni. Több más alföldi tájegységhez hasonlóan a kecskeméti tanyagazdálkodás is a hódoltság kori pásztorkodásig vezethető vissza. 30 Valójában a külterjes állattenyésztésből a belterjesebb mezőgazdaságba való átmenet terméke, 31 amely az extenzív növénytermesztés után az egyre intenzívebb gazdálkodás irányába fejlődött. 32 A város határában a XVTII. században a tanyák nagyobbrészt a településtől délkeletre és keletre fekvő pusztákon jelentek meg, amelyeket leginkább találtak növénytermesztésre alkalmasnak, és így leghamarabb törték fel azokat növénytermelés végett. 33 A város nyugati és északi részein főleg pedig a távolabbi homokos pusztákon létrehozott szőlőkben csak a XIX. század során honosodtak meg igazán a tanyák. Ezek a szőlős tanyák ugyanakkor jellegükben és megjelenési formájukban is több tekintetben eltértek az alapvetően gabonatermesztésen alapuló tanyáktól. 34 Erdei Ferenc is kétféle tanyatipust különböztet meg, de merőben más alapon osztályoz. Az alföldi tanyák szabályszerű alakjának a „kisgazda-tanyát" tartja, mely alapvetően a termelési célok követése mentén jött létre. 28. OROSZ István: 1980. Atanyák különféle hátrányaival szemben ezt a kétségtelen előnyét emeli ki. 29. A témának igen nagy irodalma van. Hely szűkében csak azokat a megállapításokat, észrevételeket érintjük, amelyek Kecskeméthez közvetlenül kapcsolódnak. Annak is csak azt a részét, amelyek a feldolgozás időszakára vonatkoznak. 30. Az sincs kizárva, hogy a tanya bizonyos formája már a hódoltság kora előtt kialakult a pusztásodás során. RÁCZ István megállapítása: Az első katonai térkép felvételeinek tanúsága szerint a XVIII. század végére a tanyarendszer lényegében kialakult. RÁCZ István: 1976. 14. 31. MAKKAI László: 1961. 66. 32. A folyamatnak ezt az oldalát emeli ki OROSZ István is: 1980. 170. 33. LETTRICH Edit: 1968. 27. 34. SZABÓ Kálmán: 1936. Ő egyenesen úgy fogalmaz, hogy „...a szőlő és gyümölcsös kertekben épült házak nem igazi tanyák, az ott lakó birtokos vagy szőlőkapás pedig nem tartható igazi tanyai lakosnak..." A kertes tanyák valóban több szempontból is különböztek a többitől. Ezek sajátosságainak feltárását FUR Lajos végezte el: 1980., illetve 1983. munkájában.