Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Tóth Ágnes LENGYEL MENEKÜLTEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN A II. VILÁGHÁBORÚ ALATT

Dr. Horváth István táborparancsnokhelyettes október 11-én a belügyminiszternek a következőket írta: „Jelentem továbbá, hogy a bajai lengyel polgári tábor felszámolását tulajdonképpen befejeztem, mert az utolsó családnál elhelyezett lengyel polgári menekültet, Sajka Wladislawot a mai nappal Zalaszántóra helyeztem át és így csak egy, súlyos tüdővésze miatt már f. évi június óta a városi közkórházban kezelt lengyel menekült, dr. Krawietz Stanislaw tartózkodik Baján, akinek felgyógyulása bizonytalan."

20 A mai Bács-Kiskun megye északi részén — ami Pest-Pilis-Solt—Kiskun vármegyéhez tartozott —, szintén több községben működött polgári menekülttábor. A belügyminisztérium a táborok megszervezésével a kalocsai járás főszolgabíróját bízta meg. Dr. Hazay Gyula a polgári menekülttáborok igazgatási teendőit, gazdasági és számviteli ügyeinek irányítását és ellenőrzését 1942. február l-jétől látta el. E külön feladat ellátására havi 120 P juttatást kapott, amely azonban már tartalmazta az utazási és kiszállási költségeket is. A menekültek egészségügyi ellátásával, az elhelyezésükkel kapcsolatos díjazásról pedig a következőképpen döntött a belügyminiszter: Lengyel István irodatiszt havi 60 P-t, a bátyai polgári menekültek gyógykezelésével megbízott dr. Schneider László havi 50 P-t kapott. Dusnokon dr. Borbás Gusztáv gondoskodott a menekültek egészségügyi ellátásáról, természetesen a kollégájához hasonló díjazás ellenében.

21 A táborok megnyitására a kalocsai járás területén 1942. februárjábanmárciusában került sor. Dusnok község képviselőtestülete először 1942. január 23-án tárgyalt a lengyel menekültekről. A választott képviselőtestület elképzelése az volt, hogy a február 10-től ideirányítandó menekülteket egyetlen, ám megfelelő nagyságú házban helyezi el. Erre megfelelő lett volna dr. Spitzer Lajos háza, melynek megvételét a testület már korábban tervezte. A vásárláshoz szükséges teljes összeg azonban nem állt a község rendelkezésére. A hiányzó pénzt kölcsön felvételével kívánták előteremteni, amit aztán a menekültek ellátásáért kapott összegből törlesztettek volna. A belügyminisztérium — előzetes tájékoztatás szerint — mintegy 100 lengyel menekültet kívánt itt elhelyezni.

22 A község jegyzője február 21-én már a következőkről számolt be a főszolgabírónak küldött jelentésében: „Dusnok községben az ide kihelyezett lengyelek főleg családos része a község lakosainál keresett elhelyezést. Sokan elhelyezkedtek, de a lakosság... oly nagy összegű lakbért kért ezen szerencsétlen menekültektől, amit azok megfizetni képtelenek. Mély tisztelettel kérem szíveskedjék a lengyelek elhelyezése érdekében a legmaga20. A táborparancsnok jelentése szerint július 31-én még 24 lengyel polgári menekült tartózkodik a városban, „akik részben kórházi ápolás alatt állnak, részben pedig a holnapi napon a keszthelyi táborba átutaznak." BKML Baja város Polgármesteri Hivatalának Szociális Ügyosztálya 16012/1940. 21. Pest Megyei Levéltár (PML), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. alisp. ir. 27858/'42. 22. BKML: Dusnok Község Tanácsülési jkv-i. 1942. január 23.