Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Kuczy Károly A KALOCSAI ÉRSEKSÉG GAZDASÁGI LEVÉLTÁR KÉZIRATOS TÉRKÉPEINEK KARTOGRÁFIAI NÉVTÁRA II. Bakod, Böd, Csepeg Érsekségi puszták térképneveinek vizsgálata

Jelen feldolgozásomban vizsgált birtokok Kalocsa-Dunapataj között vannak, az érseki székhelytől északra és mintegy 8-10 km-re. Ezt a három pusztából álló birtokot az érsekség gazdaságvezetése „házi kezelésben" művelte, tehát a maga eszközeivel és fizetett cselédségével. A török hódoltság után rendkívül bizonytalan lett a föld tulajdonjoga. A korábbi, hódoltság előtti birtokok visszaszerzéséhez nemcsak a tulajdonjog, a birtoklás bizonyítására volt szükség, hanem téríteni kellett a császári udvar eljárással kapcsolatos költségeit is. A „Neoaquistica Comissio"nak nevezett „privatizáció", az újraelosztás kiagyalása alkalmat adott a Habsburg-háznak, hogy átformálja, megváltoztassa a magyar történelmi arisztokráciát, hogy lojálisabb, udvarhűbb politizálásra kényszerítse a főúri rendet. Be is következett. Részben személyes érdekek védelmében, részben a főúri rendi érdekek védelmében. Hogy volt bőven juttatandó birtok, arra legdöntőbb érv, hogy az udvar hadiszállítóknak is adott fizetség fejében (bizonyára bőkezűen). Nem térhetek ki — de nem is feladatom —, hogy értékeljem az osztrák, cseh, szlovák, szerb—horvát-dalmát új arisztokráciának a magyarságát, a hazához való hűségét vitassam, de az tény, hogy a magyar főnemesség megváltozott, más lett, lojalitásra kényszerült, különösen a szatmári béke után. A katolikus egyházi vagyon birtokjogának bizonyítása és megváltása feltehetően egyszerűbben oldódott meg, mivel többé—kevésbé funkcionáló intézmény maradt, s így az iratanyag (oklevél, adománylevél, térkép) zömében adott lehetett, s a megváltás kiegyenlítésére ugyancsak megvolt a biztosíték. A kalocsai érsekség tehát bizonyosan visszakapta birtokait, legalábbis nagyobb részt — sőt, esetleg még szerezhetett is hozzá. A rendkívül nagy terület igen jelentős értéket képviselt, még akkor is, ha az elnéptelenedés nemcsak a birtokokat változtatta pusztasággá, hanem a települések jó részét is. A lakatlanná vált területekre pedig munkaerő kellett. Sajátos, hogy a török uralom utáni zűrzavart, elnéptelenedést mennyire megőrizte történelmünk.

8 A jobbágyfelszabadítás, a nemesi adómentesség eltörlése együtt járt az adóalap megállapításával. A tulajdont fel kellett mérni, a tulajdonosát meg kellett állapítani

9 s a vagyon értékét aranykoronában ki kellett fejezni, 7. Az érsekség történetének a kutatása ezen a téren még adós a feltárással, de felvethető, hiszen jelentős területek maradtak tulajdonosok nélkül, ezért elégíthetett ki hadiszállítókat ilyen módon az udvar. 8. Ismert, hogy munkerőhiányt csak telepítéssel lehetett viszonylag gyorsan megoldani. Az Alföld (és Magyarország) nemzetiségei jórészt ekkor kerültek mai lakühelyükre. A Kalocsai Sárközbe is ekkor telepítettek németeket (Harta és Hajós) községekbe, déli szlávokat: bunyevácokat, sokacokat (Bátyára, Dusnokra) és a felvidékről szlovákokat Miskére, akik ezen a tájon tarka nemzetiségi viszonyokat, szokásokat teremtettek, sőt tartanak fenn napjainkig. 9. Lásd alább: Kober mérnök felmérését és annak indoklását!