Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Kuczy Károly A KALOCSAI ÉRSEKSÉG GAZDASÁGI LEVÉLTÁR KÉZIRATOS TÉRKÉPEINEK KARTOGRÁFIAI NÉVTÁRA II. Bakod, Böd, Csepeg Érsekségi puszták térképneveinek vizsgálata

Dr. Kuczy Károly A KALOCSAI ÉRSEKSÉG GAZDASÁGI LEVÉLTÁR KÉZIRATOS TÉRKÉPEINEK KARTOGRÁFIAI NÉVTÁRA* IL Bakod, Böd, Csepeg Ersekségi puszták térképneveinek vizsgálata 1 BEVEZETŐ Az Érsekség Gazdasági Levéltár Térképtára (továbbiakban: KEGL. T.) 1749—1945 közötti két évszázadból 826 db. térképet, vázlatot tartalmaz az érseki tulajdonú birtokokról, azok változásáról, rendezéséről, gazdasági beosztásáról.

2 A két évszázad alatt keletkezett nagy mennyiségű térkép természetszerűen az időbeli eltolódásokon kívül igen különböző a felvétel tárgya, célja, tartalma, illetőleg a felvett térség mérete, valamint a térkép kidolgozottsága szerint.

3 Talán legfontosabbak legalábbis a névanyag szempontjából az 1820-as évek körül készült „kamarai térképek". Kollonits László halála után csak 1822-ben töltötték be az érseki széket,

4 így öt éven át kamarai kezelésben * A térképtár névagyagának a feldolgozását a PRO RENOVANDA CULTURA HUNGÁRIÁÉ Alapítvány „Magyarország Történeti Atlasza" szakalapítvány számára felhasználás céljából elfogadta és díjazásra alkalmasnak találta. 1. A térképtár névagyagának I. része Érsek-Harta és Szentkirály puszták térképeinek vizsgálata. Megjelent: Bács-Kiskun Megye Múltjából XI. 383-464. Megyei Levéltár, Kecskemét, 1992. 2. A Térképtár anyagának ellenőrzése és újrafelvétele megtörtént. A katológus megjelent: ,Magyarországi Egyházi Levéltárak Térképei" — az Új Magyar Központi Levéltár kiadásában a XHI-XJV köteteiként Budapesten 1990-ben. Összeállította Dóka Klára a Központi Levéltár osztályvezető-helyettese ,A Kalocsai Érseki Tartomány Térképeinek katalógusa" címen. Munkatársak Bán Péter és Kuczy Károly. 3. Lásd még: az Érseki Tartomány térképeinek katalógusa Gróf Kollonits László érsek 1787—1817 között töltötte be a kalocsai érseki széket. Ezután csak 1822-ben töltöttélk be újra Klobusiczky Péter személyében, aki 1843-ig viselte magas egyházi tisztségét. 4. A határrendezések és a jobbágyfelszabadítás jelentősen megváltoztatta a határokat. 1846-ban Bakod és Zásztó részleges birtokcseréje tanúsítja ezt, (No. 12:1, 2) majd 1870-ben a Zásztói és a Péterföldi csereterületek ábrázolása zárja le a fontosabb határmódosulásokat. (No. 239.) Feltehető, hogy a korábbi Bakódi csőszház került át így a géderlaki határba, s a „gédöri", géderlaki gazdák számára is hasznos volt az épület és a hozzátartozó föld, legelő fenntartása, mert szükségük lehetett nekik is a falutól 6—7 km távolságra eső földek, termények vagyonvédelmére.