Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Tóth Ágnes A MAGYARORSZÁGI DÉLSZLÁVOK HELYZETE ÉS TÖREKVÉSEI 1945-1948 (Dokumentumok)

vonatkozásban teljesen megbízható és megfelelő bunyevác vezető személyiségekkel már tárgyalásokat is folytatott. 16 Végül megjegyzem azt is, hogy az itteni demokratikus pártok kifejtettek bizo­nyos mértékű tevékenységet a jugoszláv-magyar barátság kiépítésén, ami már helyi vonatkozásban eredményekre is vezetett. 2.1945. július 21. A BAJAI HÁROMSZÖG HORVÁT NEMZETISÉGŰ LAKOSAINAK FELHÍVÁSA 17 Néptársak és néptársnók! Kedves magyar testvéreink a bajai háromszögben! A tisztességes magyar nép és a becsületes magyar értelmiség a bajai három­szögben mindig a legnagyobb egyetértésben és szeretetben élt szláv testvéreivel. A bajai háromszög magyar és szláv népei között sohasem került volna ellentétre sor, sem soviniszta gyűlöletre, avagy nemzetiségi bizalmatlanságra, ha nincsenek azok a fasiszták és reakciós elemek, ha nincsenek a feudális urak, akik ezt a gyűlöletet a nemzetileg elnyomott szláv népek ellen kifejtették. Mert szociális szempontból egyforma elnyomatásban éltek úgy a magyar, mint a szláv dolgozók és egyformán függő viszonyban voltak e feudális uraktól, a fasisztáktól és reakciósoktól, mert ők csak ezen az alapon voltak képesek megvalósítani önző céljaikat és személyi érde­keiket. A szláv népet teljesen meg akarták semmisíteni. Mi ezért nem vádoljuk a becsületes magyar népet, de okoljuk és vádoljuk azokat, akik ezért legfőképpen felelősek: a fasisztákat. Tekintet nélkül arra, hogy milyen nemzethez tartoznak: szlávok-e vagy magyarok. Mi egyformán vádoljuk úgy a szláv, mint a magyar fasisztákat. Kedves magyar néptársak és néptársnőkl Ne felejtsétek el, hogy Magyarország elvesztette a háborút. A hitleri Németor­szág elleni győzedelmes háborúban a legtöbb áldozatot a szláv orosz nép adta. Ezt a tényt zseniális vezetőjük maga Sztálin elvtárs is leszögezte. A fasizmus elleni harcban a nagyhatalmak mellett a legnagyobb áldozatokat a délszláv népek hoz­16. Mezei Mihály főispán dr. Jelich Mihály bajai ügyvéddel folytatott tárgyalásokat a Ma­gyar-jugoszláv Kultúr Szövetség létrehozásáról. Erről 1945. augusztus 29-én írott jelen­tésében számolt be a belügyminiezternek: Megállapítható, hogy egyrészt a határmentén lévő magyarság Bács-Bodrog vármegye egyes községeiben nagyszámban lévő ún. bunye­vác lakosság körében a magyar nemzet érdekeit nem szolgáló ellenőrizhetetlen mozgalom indult meg. Ezen mozgalom célja az, hogy a bunyevácokat nemzeti törekvéseik kielégíté­sére bírja, minek következtében a magyarság között eddig békében élt bunyevác lakosság attól elkülönülne, úgy gazdasági, mint nemzeti szempontból mindinkább önálló egységre törekszik. A bunyevácságnak ez a törekvése bizonyos politikai hatások alatt már odafajult, hogy felelőtlen agitáció keletkezett, melynek célja az, hogy a bunyevácok törekvéseinek vég­eredménye és kielégítéseképpen Bács-Bodrog vármegyének megmaradt csonka része Jugoszláviához csatlakozzék. Nem lehet közömbös az, hogy a jelen esetben a magyar nemzet érdekében egy megfelelő közszellem kialakítása,... tovább nem halasztható." — BKML. Bács-Bodrog vármegye főispánja 613/1945. . 5 17. OL. Jelenkori Gyűjteménye. Miniszterelnökség iratai 7195/1945.

Next

/
Oldalképek
Tartalom