Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Kocsis Gyula AZ ÉRSEKÚJVÁRI HÍDVÁMJEGYZÉK (Adatok a 16. század végi élőállat kivitelről)

pusztáin.

12 Ezt a megállapítást a XVI. század végi két hídvámjegyzék megerősíti. (L. V. táblázat.) V. táblázat ÖTSZÁZNÁL TÖBB MARHÁT EXPORTÁLÓ TELEPÜLÉSEK 1563-1588 Darab Sorrend 15631564 1586 15871588 15631564 1586 15871588 Kecskemét 1661 1750 17881 5. 4. 1. Debrecen 2132 4211 12918 3. 1. 2. (Mező)Túr 1479 2434 5017 7. 3. 3. Simánd 783 3062 4064 11. 2. 4. Kolozsvár 1150 3807 5. 5. Mágocs 795 1099 2603 10. 6. 6. (Nagy)Várad 875 2533 10. 7. (Hódm.)Vásárhely 204 460 2453 / / 8. Nagyiratos 303 531 2042 / 16. 9. Jászberény 2212 417 1750 2. / 10. (Nagy)Enyed 400 1561 / 11. Szentmárton 998 1436 7. 12. Szeged 1718 474 1142 4. / 13. Gyúr 1061 14. Pereskutas 880 982 9. 15. Kömlő 123 972 / 16. Keresztes 305 950 / 17. (Jász)Apáti 200 941 / 18. Mezőhegyes 971 878 8. 19. (Nyír)Bátor 670 835 13. 20. 12. A gazdaságtörténeti kutatások tanulságait Zimányi(1985. 344-353. p.) összegezte. Egyes települések pontosabb, megyék szerinti lokalizálását ebben a tanulmányban nem kíséreltem meg a felmerülő számos nehézség miatt. (Kocsis 1986. 8. jegyzet) Egy-egy kisebb településről feljegyzett tőzsér „illetőségét" a helyi kutatás nagyobb valószínűséggel tudja igazolni. 13. A források nem adnak semmilyen támpontot annak biztonságos eldöntésére, hogy a számos Szentmárton nevű település közül melyekről származhatnak tőzsérek. A Hatvani családnév Tápiószentmártonban az 1562. évi defterben gyakori (Káldy-Nagy Gyula: Kanuni devri Budin tahrir defteri. Ankara 1971.), és a hídvámjegyzékekben a szentmártoni Hatvani Urbán jelentős mennyiségű jószágot hajt. Ezért összesítettem az összes szentmártoni adatott egy településhez.