Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Kocsis Gyula AZ ÉRSEKÚJVÁRI HÍDVÁMJEGYZÉK (Adatok a 16. század végi élőállat kivitelről)

jószágokat. Az időszakoknak a negyedszázaddal későbbi, máshol feljegyzett szakaszokkal való, jól megfigyelhető egybeesése azt a tanulságot is megengedi, hogy a váci réven a törökök által megvámolt jószágokat (vagy ezek bizonyos hányadás) nem Győrön, hanem Éjsekújváron át hajtották tovább.

8 Az évi 11-12 vásár hat mezőváros között oszlott meg.

9 A legtöbbet (négyet) Galgócon tartották. A négy vásár közül kettő tavasszal, kettő pedig ősszel volt. Részben a vásárok száma, részben pedig időpontjuk magyarázza, hogy a hídvámjegyzékben megfigyelhető szarvasmarha kereskedelem jelentős része Galgócon bonyolódott. Évi két vásárt tartottak Szereden, a nyár elején és a vége felé, amikor a legtömegesebb volt a marhahajtás. Vágsellye a nyári vására miatt a harmadik helyet foglalja el a forgalomban, annak ellenére, hogy itt csak ez az egy vásár volt évente. A Nyitra folyó menti Komját egyik vására már a hajtási időszak végén volt, ezért ennek forgalma igen változó és meglehetősen kicsi volt. A kora tavaszi udvardi vásárnak hasonló okból volt jelentéktelen a forgalma. (L. III. táblázat.) III. táblázat A VÁSÁROSHELYEK FORGALMA Vásároshely A vásárok száma A hajtott marha %-a Vásároshely 1586 1587-1588 1586 1587/8 Galgóc 4 4 24.8 35.3 Komját 2 1 5.1 0.9 Nyárhíd 2 3 20.0 14.9 Sellye 1 1 18.3 18.5 Szered 2 2 31.3 29.9 Udvard 1 0.4 A mennyiségileg nem túl jelentős lókereskedelem túlnyomórészt a tavaszi galgóci vásárokon bonyolódott. A juhexport is messze alatta maradt a szarvasmarha kivitelnek. Két időszakban figyelhető meg tömeges felhajtás: a tavaszi galgóci-, valamint a nyári hónapokban a sellyei, szeredi és nyárhidi vásárokra. A váci török vámnaplókban megfigyelhető decem8. A Vác-Érsekújvár közötti távolság a Dunának mind a bal- mind a jobb partján kb. 80-90 km-re tehető. Ez 2-3 napi járóföld, tehát ennyivel hamarabb jelentkezik és fejeződik be a Vácon megfigyelhető forgalom. Káldy-Nagy (1968. 32. p.) azt feltételezi, hogy a váci réven át Bécs irányában hajtottak. 9. Nyárhíd nevű települést a XDC-XX. századi helységnévtárak nem ismernek, így ennek földrajzi helyzetét nem tudtam azonosítani.