Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

való részvételre 1861-ben, mint tették ezt 1848-ban. Akkor ugyanis világosan kitűnt, hogy ez volt az a rétege a város társadalmának, amely jóval nagyobb arányban kapott jogot a politikai életben való részvételre, mint amennyien élni is kívántak vele. (1848-ban kb. 1225 jövedelmi alapon jogosult közül 9 fő szerepelt a választói névjegyzékben, 1861-ben mindössze 6 fő.) Az értelmiségi alapon összeírtak számában figyelhető még meg növekedés — az iparosokén kívül — az első képvislőválasztáshoz viszonyítva. Ez a réteg volt számarányához képest a legaktívabb politikai tekintetben. Vallási és nemzeti hovatartozását egyre határozottabban tudta azonosítani, magát a nemzeti érzés és jelleg tekintetében elsőbbnek is érezte. A nemesség pedig megítélésem szerint azon a jogalapon érvényesítette politikai jogait — vétette fel magát a választói névjegyzékbe —, ahonnan jövedelme származott. A birtokos nemesség birtokai után, az ipart űző nemes, kiváltsága elvesztésével a megélhetését biztosító iparos rétegen belül, a birtoktalan (vagy jelentéktelen birtokkal rendelkező) nemesi származású értelmiség pedig az értelmiségi jogképesség alapján élt politikai jogával. 3. A VÁLASZTÁS MENETE 1011 fő a választói névjegyzékben (a lakosság 2,44%-a). Kevés volt a választásra jelentkezők száma. A központi választmány jegyzőkönyvébe is bekerült Szappanos István választmányi elnök megállapítása: „... az általam történt megtekintés szerént a választópolgárok nagyon kevés számmal jelentkeztek". Új hirdetményt adtak ki, amelyben mégegyszer felhívták a választók figyelmét a választás helyére és idejére. Az első kerületben 1861. március 5-ére, a volt főnöki lakba; a második kerületben március 6-ára, a városháza nagytermébe írták ki a választást. Az I. kerületben a választásra felügyelő bizottság elnökévé Farkas Gergelyt nevezték ki, tagokká Herczeg Károlyt, Szabó Antalt és Szabó Györgyöt, jegyzővé Kovács Lászlót. A II. kerületi választási bizottságot Nagy Lajos, mint elnök, Deák János, id. Héjjas Mihály, B. Kiss József tagok és Buttinger Antal jegyző alkották. A központi választmány március 1-jei második ülésén még arról is rendelkezett, hogy a választás idejéről és helyéről a lakosokat nemcsak hirdetmény és templombani kihirdetés útján fogják értékesíteni, hanem a választás napján dobszó által is. A hirdetményben a választás időpontjának és helyének feltüntetése mellett felhívták a választópolgárok figyelmét a választás menetére és a választási törvény választással foglalkozó részeire. Figyelmeztették a választókat, hogy választójegyeiket hozzák magukkal, mert csak ez jogosít bárkit is szavazásra.

79 79. BKMÖL. IV. 1608 Kecskemét város Központi Választmányának iratai—Hirdetmény, kelt 1861. március l-jén.