Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

Még 1855-ben (július 4-én) alakult Kecskeméten egy „kereskedői testület", melynek célja a kereskedelem mindenoldali előmozdítása, s megszilárdítása volt. Elnöke Pacsu Gergely volt, választmányát főleg zsidó és görög származású kereskedők alkották.

69 A testület elég zárt egységet alakított ki, nem engedtek be akárkit tagjaik sorába. 1856-ban Dömötör György német szűcsöt például azzal utasították el a kereskedési jog megszerzésétől, hogy a „kereskedési jognak célnélküli szaporítása, sem a közönség kényelmével, sem az illető üzlettel bírók érdekével, sem a közjóval nem fér össze". A testület jövőre nézve is megakadályozandónak tartotta a hasonló igények kielégítését, szándékában állt mindazok ellen fellépni, akik az iparutasítás szelleme ellenére birtokoltak, vagy birtokolni akartak valamely jogot.

70 A tényleges kereskedők mellett az úgynevezett kupecek űzték a marhával és sertéssel való kereskedést, ami azonban — a polgármester jelentése szerint •— ebben az időben „kiskörű" volt. A kereskedést a város intézkedései is nehezítették. A piaci viszonyokat szisztematikusan nem rendezték, átfogó szabályrendelet nem született, egyes részleteire vonatkozóan keletkeztek csak határozatok. így pl. a terményeket s más árukat minőségükhöz képest más-más piactéren árulták. A sátorhelyeket, kofák ülőhelyeit kijelölték. A helypénz mennyiségét időről—időre megszabták. Nyáron 8 óra, télen 9 óra előtt a vásárlásokat büntetés terhe alatt tiltották.

71 1856-ban 65 főben állapították meg Kecskeméten a kereskedők számát, engedélyezett kalmár volt 46 fő, zsibárus 1, engedélyezett piaci és vásári árus 27 fő.

72 Az 1860-as polgármesteri jelentés 64 kereskedőt, 45 kalmárt és szatócsot említ.

73 A választási rendelet, csakúgy mint a választói törvény csak kereskedői teleppel való rendelkezést kötött ki cenzusként. A választói névjegyzékbe a kereskedők számukhoz (64 fő) viszonyítva kevesen vétették fel magukat: 13 fő (a névjegyzékben szereplők 1%-a). Talán azzal magyarázható, hogy a kereskedők nagy része átmenő kereskedelemmel foglalkozott, s nem volt a városban telephelyük, másrészt tagjainak zömét zsidó kereskedők alkották. Értelmiség fogalmán 1861-ben is a választási törvényben, illetve a választási rendszabályban foglaltakat értették. Ebbe a társadalmi rétegbe tartozók jövedelmükre való tekintet nélkül megkapták a választójogot. Ilyenek voltak a tudósok, orvosok, sebészek, mérnökök, ügyvédek, művészek, tanárok, gyógyszerészek, lelkészek, segédleikészek, községi jegyzők, iskolai tanítók. A törvény külön nem említette a városi tisztviselői kar 69. BKMÖL. IV. 1615/b Kecskemét város polgármesterének iratai, Elnöki iratok 174/1855. 70. BKMÖL. IV. 653 Kecskeméti cs. kir. járási főszolgabíróság iratai DL 1856/7. 71. BKMÖL. IV. 653 Kecskeméti cs. kir. j árási főszolgabíróság iratai II. 1854/26. 72. BKMÖL. ÍV 160ö/k Iparügyi iratok. Nyilvántarttókönyv 1852-1872. 73. BKMÖL. ÍV 1615/b Kecskemét város polgármesterének iratai, Elnöki iratok 367/1860.