Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

gyakorlati helyreállítását célozta. A másik irányzat a folytatólagos haladást képviselte. A harmadik a rendiséghez való visszatérési törekvéseket fejezte ki. Ez utóbbinak képviselői a konzervatív arisztokrácia a rendi kormányszervekben helyet foglaló képviselőik útján, ha a 48-as alap helyreállításának követeléseit nem is tudták teljesen leszerelni — hiszen a legnagyobb hazai politikai tekintély, Deák Ferenc is ezt vallotta —, a továbblépők törekvéseit mindenképpen veszélyesnek, megakadályozandónak tartották. A helytartótanács elnöke arra a különösen vidéken kialakult helyzetre hívta fel a megyék figyelmét, hogy „... a felforgató párt emberei különféle fordulatok felhasználása által azon vannak, hogy az osztrák papírpénz értéktelenítésével a Kossuth jegyeknek érvényt szerezzenek., nyilvános helyeken a köznép szeme láttára Kossuth jegyekért három vagy négyszer annyi osztrák pénzt adván ezáltal a népet a Kossuth jegyek felcserélésére csábítják."

25 Ebben a közhangulatban 1861. december 5-én kapta meg a város Pest—Pilis-Solt törvényesen egyesült megyék főispánjának levelét, melyben a december 10-én megtartandó megyei közgyűlésre az 1848:XVT. tc. értelmében Kecskemét képviselőit is elvárta. A főispán előírta, hogy december 6-án tartsák meg a képviselők kinevezését Kecskeméten. Ennek megfelelő lebonyolítására Nyári Miklós főispáni megbízottat küldte ki. A főispánoknak adott kancelláriai utasítás ugyanis meghívás alapján tartandó „előkészítő értekezleteket" ruházott fel azzal a joggal, hogy kijelölje a megyebizottmányt alakító közgyűlések résztvevőit. A megyék újjászervezésének ez a szabályozása messzemenően ellentmondott a népképviselet elvének, viszont nem volt a megyebizottmány megalkításának intézményesített „népképviseleti" rendszere.

26 Kecskemét város tanácsa kissé elbizonytalanodott, hogy milyen álláspontra helyezkedjen a megyével kapcsolatban. Tudta, hogy 1857-ben a városban tartózkodó Ferenc József önálló várossá emelte Kecskemétet, egy császári kéziratban pedig mindazon jogokkal felruházták, melyekkel a szabad királyi városokat; a tárnoktól s a magyar királyi helytartótanácstól érkezett leiratok Kecskemét várost királyi városi címmel illették. Ugyanakkor tisztában voltak vele, hogy az eltelt 10 év alatt a királyi városi címnek és jogállásnak semmi jelentősége nem volt, s a császár a magyar törvények értelmében, mint meg nem koronázott magyar király, szabad királyi városi kiváltságot nem adhatott. Ezért végül úgy határozott a városi tanács, hogy „... a megyei intézkedést gátolni nem kívánja, 's a' népnek felhívása, miként a' megyei gyűlésre képviselőket válasszon, elrendeltetik".

27 (Hajagos Illés polgármesterre bízták, hogy a tárnokkal személyesen 25. BKMÖL. IV. 1615/b Kecskemét város polgármesterének iratai, Elnöki iratok 758/1860. — Kelt, 1860. december 11. 26. Magyarország története 6/1.1. 666-667. oldal) 27. BKMÖL. IV. 1609/a Kecskemét város Tanácsának iratai, Tanácsülési jegyzőkönyv 1860. december 5. — 618-615 pagina