Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

Még 1849-ben betiltottak minden egyesületet. Kecskeméten 1848 előtt két társadalmi egyesület, két kaszinó létezett, az 1831. októberében alakult Kaszinó és az 1843-ban létrejött Polgári Kaszinó. Az elsőnek alakuláskori bevallott célja volt, hogy a város művelt társadalmának központja legyen. 1848 előtt tagjai voltak a város tisztviselői, nagyobb birtokosai, a Koburg—Koháry uradalom néhány főhivatalnoka, a város jómódú iparosai és az akkor Kecskeméten állomásozott tisztikar.

4 A Polgári Kaszinó létrehozásának körülményeiről így írt a korabeli krónikás: „... részint (a Kaszinóban — sz.) csakugyan a' tagképesség fölött ellebbent némi szóváltás, részint azon körülmény, hogy közművész és földész csakugyan a maga fajú emberekkel óhajtana bizalmasabban társalkodni, és a' malom alatt, kovács és kerék gyártó (bognár) műhelyekben, temetőkben tartani szokott öszve jövetelek és csiholós pipás értekezések már a' sejdítve óhajtott közlelkület' sikeres orgánumául nem használtathatott, ennél fogva e század ötödik tizede' kezdetén egy külön, és az első Casinónál tágasb, nevezetesen a' köz Izraelitákat is készen befogadó körű Polgári Casino alakult".

5 Mindkét kaszinót betiltották 1849-ben, majd az elsőnek újraszervezését 1851-ben engedélyezték. 1852. februárjában ismét betiltás lett a sorsa, amit a megyefőnök a következőkkel indokolt: „Már hosszabb idő óta éber figyelemmel kísértem a Kecskeméti Casinoi társulat működését, annyival inkább, minthogy tudtomra esett, hogy abba magát... forradalmi szelleme és tevékenységéről esmeretes, és e miatt annak idején szétoszlatott itteni polgári Casinoi tagoknak nagy része felvétette és ott csakhamar túlnyomóságot kezdett gyakorolni... ők lettek irányadókká, s rendezőkké".

0 A feloszlatással az volt a megyefőnök célja, hogy megszabadítsa az egyesületet a radikálisabb elemektől, mert 1852. szeptemberében engedélyezte a kaszinó újraalakulását, de most már az ő befolyása alatt. Az egyesület választmányának tagjait ugyanis ő nevezte ki. így lettek azután ennek a kaszinónak a vezetői a város legbefolyásosabb, legvagyonosabb földbirtokos nemesei: Fórián György, B. Kiss Mihály, B. Kiss László, Ferenczy Gergely, Ferenczy László, Csányi János, Hajós József, Sárközi István, Ladányi Gergely, Szeles László, Szeles János, Szeles Gábor. Új tagokat csak ez a választmány vehetett fel. 1856-ban 102 tagot számlált a kaszinó.

7 Az önkény azonban semmit sem oldott meg, a társadalmi, politikai feszültségek változatlanul nyugtalanították a lakosságot. 1852. augusztu4. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (továbbiakban BKMÖL) XV. 4 ifj. Tóth István: Kecskemét város társadalmi egyesületei, Kézirat 5. SZOKOLAY Hártó János: Szabadalmas Kecskemét városának történeti ismertetése. Kecskeméten, nyomatott Szilády Károly betűivel 1846. 160. oldal 6. Pest Megyei Önkormányzat Levéltára (továbbiakban PMÖL) Nagykőrösi Osztály IV. 156/a. Pest-Solt cs. kir. Megyehatóság iratai. Elnöki iratok 27/1852. 7. BKMÖL. TV. 1615/b Kecskemét város polgármesterének iratai Elnöki iratok 118/1855.