Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Iványosi-Szabó Tibor ADATOK A CIGÁNYOK KECSKEMÉTI TÖRTÉNETÉHEZ (1596-1850)

illetve Fehér Márton 57 éves muzsikusról megtudjuk, hogy „19 évig katona volt", míg Bodi Mátyás 46 éves muzsikus „20 évig katona volt" stb. Összességében két főnél jelezték a katonai szolgálatot időmeghatározás nélkül, két fő szolgált 1 és 10 év közötti időtartamot, 1 fő több mint 10 évet, három fő 15-20 év közöttit, további egy fő 22 évet. Tehát a cigány háztartások számához képest aránytalanul sokan vehettek részt a napóleoni háborúkban, illetve a követekező évtizedekben viszonylag sokan teljesíthettek katonai szolgálatot.

32 Kétségtelen, hogy 1848-ban is több helybeli cigány vett részt a nemzetőrség munkájában. Az 1848. május 18-20 között felfektetett nemzetőri jegyzékekben a 2402 nemzetőr között a mesterségek, foglalkozások megjelölésekor 6 zenészt tüntettek fel. Vélhetően valamennyien cigány muzsikusok lehettek. 1848. május 26-án a 90 újonc között volt egy „új magyar" is. 1848 július 17-én az önként táborba szálló 595 nemzetőr között ugyancsak 6 zenész található. 1848. szeptember 1-én a 318 önkéntes nemzetőr között szerepel három muzsikus foglalkozású, tehát minden bizonnyal cigány is. Több mint figyelemre méltó, hogy a szabadságharc utolsó hónapjaiban is ott található több cigány is az önkéntesek között. 1849. május 18-án a 84 toborzott katona között kettő zenész, és az utolsó hetekben is akadt köztük olyan, aki az önkétes katonai szolgálatot felvállalta: 1849. július 13-án a 168 főből álló mozgócsapatba 4 zenész is beállt.

33 3. SZEREPÜK A VÁROSI MUNKAMEGOSZTÁSBAN A cigányság, éppen mert évszázadokon át a társadalom peremére kényszerült és szorította magát, a mind hatalmasabbra nőtt, és igényeiben is egyre gazdagabb mezővárosban a munkamegosztásba csak viszonylag egyoldalúan tudott bekapcsolódni. Ha a mostani erősen szórványos adatok majdan bőségesebbé fognak válni, az érintett évtizedek alatt minden bizonnyal jól elkülönülő szakaszokat tud majd az elemző fellelni és bemutatni. Most csak nagy fenntartásokkal lehetne ezt megtenni. Nyugodt lélekkel csak azt lehet megfogalmazni, hogy a XVI-XVII. századból fennmaradt adatok alapján is több szállal kapcsolódtak a város munkamegosztásához. A XVI. század végéről fennmaradt néhány utalás szerint elsődlegesen mint lócsíszárok tudtak kapcsolódni az itt folyó nagyállattartáshoz beteg vagy leromlott lovak feljavításával, kezelésével. A csalással való gyanúsítás nyilvánvalóan a különféle árukkal való nem mindig korrekt kereskedésből is eredt. A varázslás vádja mögött sokféle tevékenység meghúzódhatott akkor is, miként még esetenként ma is. Orvoslás, vajákolás, jövendőmon32. L. Függelék, I. 4. 33. 1VÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1990. 63-65., 68., 86., 96-98.,178-179. és 182-185.