Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860

viszonyokra vonatkozóan hozott határozatokat a főkapitányhoz kellett szentesítés végett beterjeszteni.

70 Az úrbéri kárpótlással kapcsolatos anyagi terheket is viselni kellett a kerület lakóinak. Már 1851-ben is jelezte a főkapitány, hogy a Jászkunságban úrbéri kárpótlás nem fordulhat elő, az Országos Pénzügyigazgatóság azonban ezt nem vette tudomásul. 1853-ban a Jászkun Kerületre is kivetettek minden adóforint után 9 krajcár fizetési kötelezettséget úrbéri váltság fejében. Az összeget az évek során rendre be is hajtották.

71 A Nagykun Kerület hat községének közös gyűlése 1859. április 8-án felhívta a figyelmet a Jászkun Kerület közös vagyonára, s hogy a birtokviszonyok tisztázódjanak külön felelősöket neveztek meg, akik az ilyen vagyonok telekkönyvezését felügyelték.

72 A községi és közbirtokossági vagyonok szétválasztása szintén ebben az időszakban került napirendre. E problémák megoldására a Virág Dénes általjavasolt birtokrendezési bíróság létesítése jótékony hatással lehetett volna. Megoldásra várt a községi igazgatás végleges rendezése is. 1859-ben már a járási kapitányok is csak ettől várták szaporodó hivatali teendőik csökkenését. A kunszentmiklósi kapitány világosan megfogalmazta év végi jelentésében, hogy a szerteágazó közigazgatási teendők vagy csak a hivatalnokok számának növelésével, vagy egy új községi rendszer életbeléptetésével láthatók el. Esetleg — írta, ha az új községi rendszer életbe lép a „vegyes főnökségek teendőit oszlatván" kevesebb járási hivatal is elég lehet az igazgatáshoz.

73 A községek is szükségesnek tartották a meglévő rendszer módosítását. Egyre több helyen tértek vissza a hagyományokban gyökerező „nagyobb gyűlések" tartásához. Ezért, hogy „a minden rendszer nélküli gyűlésezési mód" megszűnjön 1859. januárjában a főkapitány engedélyezte Halason a képviselőtestület megalakítását. A testület megalakítására és a képviseleti rendszer bevezetésére elsőként Halason és Jászberényben került volna sor. A képviselőtestület hatáskörébe tartozott volna a város közvagyonkezelését ellenőrizni, a számadásokat megvizsgálni. A halasiaknak adott engedély hatására a Kiskunság többi helységének birtokossági gyűlése is napirendre tűzte a kérdést. A végleges rendezés kilátásba helyezésének s az új községi törvény megszületésének reményében azonban elhalasztották a képviseleti rendszerbevezetését. A községi törvényt a császári alapelveknek megfelelően Bach dolgozta ki és az uralkodó 1859. április 24-én hagyta jóvá. A törvény bevezette volna a virilizmus intézményét. A törvény végrehajtásához szükséges községi rendtartás kidolgozására mind az öt közigazgatási kerületben egy bizottságot hoztak létre. A bizottságok azonban arra az álláspontra helyezkedtek, 70. BKML. Kf. Félegyháza város kgy. jkv. 1858. 322. sz. 71. SZML. Főkapitányi jegyzőkönyv 315% 1853. 72. BKML. Kf. Félegyháza város kgy. jkv. 1859. 148. sz. 73. SASHEGYI Oszkár, 1981. 114. 1.