Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Ö. Kovács József BETELEPEDÉS ÉS LAKOSÍTÁS KECSKEMÉTEN A XVIII-XIX. SZÁZADBAN (Különös tekintettel a zsidók helyzetére)

Kiskőrös 1 Pécel 1 Kismarton 1 Pest 2 Lovasberény 1 Pozsony 3 Mád 1 Sáros megye 2 Maglód 2 Sopron megye 1 Miskolc 3 Szabadka 1 Mohács 1 Szabolcs megye 1 Morvaország 2 Szeged 2 Nagykőrös 4 Szele 1 Nagyvárad 1 Szigetszentmiklós 1 Nógrád 2 Tétény 1 Nyitra megye 6 Tiszaföldvár 1 Óbuda 2 Trencsén megye 5 Ocsa 1 Ungvár 1 Paks 1 Zemplén megye 2 112 fő 5. ÉLETUTAK A KÉRVÉNYEK TÜKRÉBEN Illusztratív példaválogatás céljából érdemes megnézni, hogy kik, milyen céllal és úton jutottak el Kecskemétre.

10 Garai Mihály bátaszéki születésű kovács korábban legényként szolgált Kecskeméten, majd ezután a pesti universitástól „baromgyógyítási" oklevelet kapott, s így jelentkezett kérelmével. Szakképzettsége, itteni elismertsége és egy kecskeméti kovácsmester lányával megpecsételt házassága biztosította számára 1808— ban a lakosi jogot. Varjú József arany és ezüstműves mester Révkomáromban született 1815-ben. Édesapja komáromi házzal bíró ember és hajóslegény volt, aki öreg korában (63 évesen) követte a Kecskeméten letelepedni szándékozó fiát. Az ifjú Varjú hét éves vándorlás (Komárom, Eger, Nyíregyháza, Debrecen, Kecskemét, Pest, Kecskemét, Komárom, Bécs, Prága, Pozsony) után 30 évesen a népes városra és tanult mesterségének hasznosságára hivatkozva telepedett meg Kecskeméten. Vagyonát 700 váltóforintra (vft) tette. Katz István 23 éves református takácslegény egy cecei nemesi közbirtokos család sarjaként a györkönyi- cecei- sárbogárdi tanulóévek után, több 10. B-KML, IV. 1504. b. Közig. ir. 1831. 74.; 1843. 106-107.; 1845. 113., 150.; 1846. 78., 92.; 1852. 139.; IV. 1504. a. Tanácsülési jkv. 1808-9. 147. c; 1823. 29. o.; 1826. 346. o. 1837. 79., 119. o.; IV. 1504. g. Kérelmek, 1838. 44.; IV. 1609. b. Közig. ir. 2202/1862., 3741/1867.; Kecskeméti Lapok, 1901. július 14. 28. sz.; HORNYIK János: 1988. 48-49.; Ö. KOVÁCS József: 1990. 326.jegyz. sz.