Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Ö. Kovács József BETELEPEDÉS ÉS LAKOSÍTÁS KECSKEMÉTEN A XVIII-XIX. SZÁZADBAN (Különös tekintettel a zsidók helyzetére)

kus, 24%-a evangélikus református volt. A kisszámú görögkatolikus és görögkeleti, ágostai hitvallású evangélikus, unitárius, illetve nazarénus csoportoknál jóval többen voltak a zsidók: 1978 fő (3, 4%). A jelenlevő idegenek száma meghatározhatatlan, például az 1850-1851 évi összeírásban 725 főt jegyeztek föl. 4 2. A BEFOGADÁS FELTÉTELEI ÉS JELLEMZŐI A feudalizmus időszakában a községi kötelékbe való felvételnek igen kötött, pozitív feltételei voltak, mint például a középkorban a törvényes származás, a kifogástalan erkölcs, a jobbágyi terhektől való mentesség. Némely városban kezeseket is kértek, de sok olyan hely volt, ahova csak olyan polgár kerülhetett be, akinek a település területén ingatlana volt, vagy kötelezte magát, hogy a polgárjog elnyerése után ingatlant szerez. Nem egyszer szabták feltételül, hogy a kérelmező nős legyen. A polgárjog megadásakor a vallás rendkívül fontos szerepet játszott, különösen akkor, ha az illető nem katolikus külföldi volt. Összességében a városokban az iparűzés, a kereskedés, s egyáltalán a hasznos gazdasági tevékenység, valamint az ingatlanszerzés lehetősége a polgárjog megszerzésének igen fontos előfeltétele volt. Érdemes megemlíteni még a feudális rend nemesi kiváltságokra épülő azon vonását is, hogy a honfiság tekintetében a magyar jog szerint az egyének vagy honfiak vagy idegenek voltak. Arról bővebben nem is szólva, hogy 1848 előtt milyen különbségek voltak törvényesen bevett, tűrt (zsidó) és tiltott vallások között. Az 1848: V. és XXIII. tc. értelmében aztán a polgárjog elvesztette hosszú évszázados tartalmát, s helyébe az állampolgár fogalma lépett. Bár a gyakorlatban már nyilvánvalóan korábban is figyelmen kívül hagyták a merev korlátokat.

5 Kecskeméten is igen szigorú rendelkezések szabályozták az idegenek betelepdését és itt-tartózkodását. *' A hódoltság korában, 1678-ban kicsapatással és házának elpusztításával fenyegették meg azt, aki a bíró tudta nélkül gyanús személyt befogadott. Egy 1802. évi statútum szerint a „törzsökös famíliák conserválása" céljából a pusztából hivatalos engedéllyel beköltöző ember házat és szőlőt szerezhetett, de 10 évig földre (sem örökre, sem pedig zálogképpen) nem alkudhatott. A lakosi díjat 1809-ben 24 pen4. BÁCSKAI Vera — NAGY Lajos: 1984. 142.; BÁCSKAI Vera: 1988. 34., 38.; IVÁNYOSISZABÓ Tibor: 1979. 295.; TfflRRING Gusztáv: 1935. 373-375.; B-KML, IV. 1609. m. Összeírások.; Magyar Statisztikai Közlemények, 1902. 200. 5. rVÁNYI Béla: 1936. 42., 54-58.; WENZEL Gusztáv: 1885. 155., 192.; RÁCZ István: 1986. 77. 6. Astatumokatld. B-KML, IV. 1504. h. 2., 3., 40., 191-192., 197-198., 200-203., 255-256., 359-362. 1223-1231. o.; B-KML, IV. 1603. m. Összeírások, Kecskemét 1850-51. évi jövedelmi adóösszeírás. 5884. sz.