Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Ö. Kovács József BETELEPEDÉS ÉS LAKOSÍTÁS KECSKEMÉTEN A XVIII-XIX. SZÁZADBAN (Különös tekintettel a zsidók helyzetére)

Ö. Kovács József BETELEPEDÉS ÉS LAKOSÍTÁS KECSKEMÉTEN A XVIII-XIX. SZÁZADBAN (Különös tekintettel a zsidók helyzetére) Az ország egyik legnagyobb mezővárosának tartott Kecskemét XVIIIXIX. századi társadalomtörténetének bizonyos szegmentumáról igyekszünk írni úgy, hogy az egész és a rész kapcsolatrendszerének a jelen keretek között csupán néhány elemét emelhetjük ki. Konkrétan azt kutattuk, hogy az 1259 bejegyzést tartalmazó és majdnem 200 évet átfogó lakosítási könyv milyen tanulságokkal szolgál a betelepedők származási helyét (235 település, megye vagy ország) és foglalkozását illetően. Mindez egy statisztikai eredményt ígért, amelynek közlése már önmagában is hasznos népességtörténeti adalékokat adhat. A tér és társadalom ilyen módszerű s irányú megközelítésén túl azonban szükségessé vált a rideg számadatok mögötti háttér felvázolása: a vándorlás, a letelepedés kondicionáló feltételeinek, motivációinak, a képességeknek s egyáltalán a korabeli valóság futólagos rendszer szempontú vizsgálata is. Az elemzés tárgyául választott lakosítási könyvről azt a forráskritikai megjegyzést kell előre bocsájtanunk, hogy ez a hivatalos dokumentum csak egy reprezentatív mintavétel céljait szolgálhatja. Különösen azért, mert a feldolgozás —• a forrás hiányosságai miatt — összességében megfelelt annak az alapelvnek, miszerint, ha minden elem egyenlő eséllyel kerülhet be a vizsgálati körbe, akkor igazán reprezentatív az eredmény. A születési, kibocsájtási helyek és a foglalkozás ismertetése során kiemelten is foglalkozunk a legnagyobb számban betelepedő zsidó személyek helyzetével. Ismeretes, hogy a XVTII. századtól szervezett telepítések révén bekövetkezett népességszám növekedés forrása a XIX. századtól már csaknem teljes egészében a népesség természetes szaporodása, illetőleg az egyéni bevándorlás volt. Legnagyobb mértékben a kezdetben északnyugati, nyugati irányból, Cseh- és Morvaország, illetve Ausztria felől, majd az északkelet1. A dolgozat az MTA Soros Alapítvány Bizottságának támogatásával végzett (A zsidók szerepe a Duna-Tisza városi társadalmainak polgárosodásában, 18-19. század.) kutatás egyik eredménye. A kézirat elkészítését szintén támogatta: MTA Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét. Kecskemétre Id.: Ö. KOVÁCS József: 1990. Az előbbi munkára való tekintettel itt részletesen nem soroljuk fel a témára vonatkozó irodalmat. A migrációkutatás korábbi kecskeméti eredménye pl: IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1985. A lakosítási könyv lelőhelye: Bács-Kiskun Megyei Levéltár (a továbbiakban B-KML) XV. 17.