Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Iványosi-Szabó Tibor A NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN 1700-1850

keméten olyan magasra szöktek az árak, és ennek hatására olyan felhozatal jelentkezett, hogy azzal szemben jónak látta a tanács a figyelmeztető fellépést is. „Referáltatván az, hogy sokan a gabonaárak hirtelen lett felhágásától fel indíttatván, gabonájukat áruba vetették volna, nehogy a nagy nyereségnek reménye miatt magok is szükségre jussanak... közhírré tétetik, hogy kiki gabonájából annyit bocsásson áruba, amennyi nélkül maga és famíliája megszűkülés nélkül el lehet."

101 A XIX. századra vonatkozóan nem készült még a gabonaárakat bemutató feldolgozás. Ezért célszerű részletesebb statisztikai adatsort mellékelni. (L. VII. táblázat.)

102 Az egyik legfeltűnőbb vonás az árak alakulásában az igen nagymérvű hullámzás. Ha összehasonlítjuk a XVIII. századi gabonaárakkal, ez a sajátosság talán még feltűnőbb. A nem egészen két évtizeden belül az ármaximum a legalacsonyabbnak több mint négyszerese. Kétségbe nem vonhatóan érzékelteti az árak alakulása a természeti tényezők meghatározó szerepét a rendkívül nagy termésingadozást az a tény, hogy 1843-ban és 1844-ben találjuk a legmérsékeltebb árakat, 6 illetve 7 forint, és csupán három-négy évvel később már a legmagasabbat: 24,5 forint értékben. Tekintettel arra, hogy háborús konjunktúra nem játszott közre, kizárólag az időjárás számlájára kell írni a szélsőséges elmozdulásokat. Ezt támasztja alá az is, hogy 1848-ban a forradalom és a szabadságharc megkezdése ellenére felére zuhantak az árak a kedvezőbb időjárás hatására. A többi gabonaféle ára is közel hasonló ingadozásokat mutat. A búza ára ezen kb. két évtizeden belül 10-12 forint körül mozgott. Ettől lényegesen alacsonyabb és lényegesen magasabb árak több évben fellelhetők. A kétszeres és a rozs ára érthetően követi elég pontosan a búza árának mozgását. Az árpa árában is fellelhető jelentős változás, de a szélsőségek nem olyan szembetűnőek. Általában a búza árának felét kérték érte. Az 5-7 forint körüli átlagtól lényegesen kisebb mindkét irányban a kitérés, kivéve a legkritikusabb 1847-es esztendőt, amikor 10 forint és 36 krajcár lett az átlagár. Tekintettel arra, hogy a lakosság többsége mezőgazdaságból élt, és az élelmiszerek ára meghatározó volt az életkörülmények alakulására, célszerű legalább egyetlen gazdasági évben áttekinteni, hogyan alakult havonként a gabonaneműk ára. (L. VIIL táblázat.)

103 Az adatsorok egy köböl termény váltóforintban és krajcárban megadott árát mutatják. A könnyebb viszonyítás érdekében mi is a novemberi árszintet veszszük kiindulópontnak, azaz 100-nak. Ehhez viszonyítva március elejéig az 101. XV. 4. Szabó Kálmán feljegyzései az 1801. évi tanácsi jegyzőkönyv 82. oldaláról. 102. Az adatok az alábbi nyilvántartásból valók: „Az 1834-dik esztendei november 4-dikén esendő heti vásártól kezdvén ekkoráig minden országos és heti vásárban az életnek follyó árról szóló lajstrom..." IV. 1510. Kecskemét város számadási iratai, hj vásárbírói iratok, 6. Az árak egy köböl gabonának forintban és krajcárban meghatározott értékét rögzítik. Tehát az egész számok forintot, a tizedes törtek krajcárokat jelölnek. 103. IV. 1510/h 6.