Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - SZABÓ Attila: Kecskemét közmunkaterhei 1686-1848

/ amelyből a kincstári, vármegyei, földesúri, püspöki és városi adókat fedezték. A robotmunka különösen a török és kuruc háborúk korában jelentett igen súlyos terheket, amikor a települések lakosait sokszor erejükön túl igénybevették a magyar, török és német hatóságok, vagy seregek. A háborús viszonyok miatt nemritkán személyes biztonságuk, az igásállataik, a szekerek, a kocsik is veszélybe kerültek. A későbbi (békésebb) időszakban leggyakrabban a beszedett adóból fizették a felsőbb hatóságok és a saját részre kiállított igás és gyalog munkát. A mezőváros munkaterheinek vizsgálatára a jelölt korszakban a legfontosabb források Kecskemét Város Levéltárának közmunka öszszeírásai.

3 A hódoltság végétől rendelkezésre álló irattegyüttes az 1720-as évekig szolgál jól használható, bő adatbázisként, amelyben a különböző címek alatt írták össze a munkaterheket pl. : „Gyalogh soros emberek szolgálattyokrol való számtartás," „Fa, széna, kőhordás, mészégetés heverő sornak megh tudása," „Derek szolgálatról való számtartás", „gyalog sor", „Szekér-soros embereknek rendiről", „Posta kocsiknak rendi", „Hajtás lajstrom", „Kaszás bérbe Szolgáló Gazdáknak neveik", „Kaszás lajstrom". A későbbi évekből csupán a kaszások névsora, vagy napszámosok száma (1755-ig), majd pedig a sószállítás elszámolásáról nyújtanak tájékoztatást, az évenként vezetett, de hiányosan megmaradt nyilvántartások. A bennük szereplő adatok a munka fajtáját (pl. „Halassra vitt törökök", „Budára szénát", „kalauz volt Kőrösre" stb) jelölik, a mennyiség és időtartam csak ritkán állapítható meg. A nagy mennyiségű kaszálást napokban, vagy hetekben jelölték. A fuvar esetében (széna, fa stb.) valószínűsíthető, hogy egy szekér, illetve kocsi rakományról van szó. Az adatok egy részénél csak a fuvar célját és eszközét találhatjuk: „kocsival", „szekerével", „lóval", volt Budán, Szolnokon stb. A munkavégzés időpontját csupán néhány esetben rögzítették a nótáriusok. Ezek után a robotmunka mennyiségét és azon belül a munkanemeket csak becslés alapján lehet megállapítani. (A földesúri birtokon vezetett robotjegyzőkönyvek általában precízen nyilvántartották az igénybevehető napszámot, a restanciát, a felhasználást igás- és gyalognapszám, illetve munkafajta szerint.) A feldolgozáshoz — a közmunka összeírások mellett — kiegészítő forrásként számításba jöttek a gazda3. IV. 1504. Kecskemét Város Tanácsának iratai, n. Közmunka összeírások, 1633-1847. A levéltári fondok és állagok teljes nevét minden esetben csak az első alkalommal adjuk meg. A későbbi előforduláskor csak a szám és betűjelet rögzítjük.