Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - Ö. KOVÁCS József: A kiskunhalasi zsidóság társadalomtörténete a XVIII-XIX. században

Ö. KOVÁCS JÓZSEF A KISKUNHALASI ZSIDÓSÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A XVIII-XIX. SZÁZADBAN Mostani feladatunknak azt tekintjük, hogy egy alapkutatás során feltárt levéltári forrásanyag alapján megválaszoljuk a halasi zsidóság történetével kapcsolatos egyszerű kérdéseket, amelyek a következők: kik, hányan, mikor és hogyan vettek részt a helyi társadalom átalakulási folyamatában? Történeti és elméleti alapon a „különös" kategóriájába is sorolható zsidóság Duna-Tisza közi állapotát vizsgálva egy korábbi tanulmányunkban így összegeztük véleményünket: e térségben a betelepedő zsidók nem ütköztek akkora ellenállásba, mint például az ország nyugati, észak-nyugati részén. Megítélésünk szerint a zsidóság külső és belső konfliktusait a következő tényezők tették sajátossá: a más kultúra és vallás, a jogegyenlőség hiánya, a perifériáról elindult népesség kényszerhelyzetek és tradíciók által meghatározott, hiányt pótló vállalkozásai, s maga az integráló közeg reagálásai, társadalomfejlődési zavarai.

1 Mindezekre tekintettel, célszerű különválasztani Halas városi társadalmát (amely nyilván egy absztrakció) a tulajdonképpeni élettől, amelyet Hajnal István így értelmezett: „Az élet minden célja s küzdelme végső eredményképpen a társadalomban való elhelyezkedésnek, az emberekkel való viszonyulásnak eszköze."

2 E gondolatokat azért idéztük, mert ezzel is szeretnénk kifejezni álláspontunkat, miszerint a történelmi teret és időt rendszerként — kölcsönhatásos viszonyok hálózataként — értelmezzük, és jelenlegi tudásunk hiányosságain túl rekonstrukciós vázlatunk ezért is lesz eleve csonka. A korabeli kényszerek, lehetőségek, képességek és szükségletek figyelembevételével egyszerre kell tekintettel lenni Halas mezővárosának területi — ökonómiai — szociális jellemzőire és ebbe a rendszerbe belépő, elkülönített, kezdetben idegen, majd mindinkább a helyi társadalom befogadott tagjaivá váló zsidó családokra. 1. A tanulmány a Duna-Tisza köze városi társadalmaira kiterjedő, az MTA-Soros Alapítvány támogatásával végzett kutatás egyik részeredménye. Témánkra, a szakirodalmat általában ld.: BIBÓ István: 1986; SIMON Róbert: 1985; Ö. KOVÁCS József: 1990. Egy része megjelent: Ö KOVÁCS József: 1987; Ö KOVÁCS József: 1989. 2. HAJNAL István: 1939. 5. p.