Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)
Tanulmányok, feldolgozások - BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A tanács szerepe Kiskunfélegyháza gazdasági életének és társadalmi tagozódásának befolyásolásában
A tanács Jöldbirtok-s truktúrát befolyásoló intézkedései A magánforgalmú földvásárlásoknál elővételi jogot biztosítottak azoknak, akik már a Jászkun Kerületben, illetve az adott helységben éltek. A redemptusok vételi előjogát József nádor 1796-ban kiadott statútuma foglalta jogi keretbe, de már az 1760-as évektől léteztek hasonló tartalmú helyi intézkedések. Zsellérek földvásárlása 1760 után alig fordult elő. Félegyházán 1772-re elfogyott az a földterület, amelyen még a tanács engedelmével esetleg redimálni lehetett. 32 A földvásárlás teljes mértékig a földtulajdonos lakosok közötti tanácsi ellenőrzésű, szabadforgalmú akcióvá vált. Ez egyben nagymértékű áremelkedést is magával hozott. S itt vissza kell térnünk az 1770/71. évi adóösszeírás adataira. A V. sz. táblázat mutatja, hogy 29 földnélküli és 4 kh alatti földterületet birtokoló van az összeírtak között, sőt 9 személynél, akiket a zsellérek közé soroltunk az összeíró megjegyezte, hogy „zsellér redemptus". A kerületi statútumok szerint viszont 1752-ben még azt tartották redemptusnak, aki legalább 20 Ft értékű földet redimált 33 , később pedig ez az összeg 25 Ft-ra emelkedett. Miért őrizték tehát a földnélküliek és a csekély földűek redemptusi mivoltukat, milyen előjogokat élveztek, hogy az összeírásokban még az ellentmondásos „zsellér-redemptus" megnevezést is használták? Ifj. Kürtösi Pál zsellér-redemptus 1/8 azaz 17.5 kh földdel rendelkezett, apjának azonban még 47,5 kh-ja volt. Sallai János zsellér-redemptus apja még 17,5 kh földet birtokolt Galamboson, de ezt hárman örökölték. Háza sem Kürtösinek, sem Sallai Jánosnak nem volt. Kalmár János zsellér-redemptusnak 1/8, azaz 17,5 kh földje, de nincs háza. Ugyanakkor Szögi György zsellérnek 1/4 telke, azaz 35 kh hold földje, hét heverő marhája és 2 lova, Komáromi Szabó János zsellérnek 35 kh földje, 6 jármos ökre, 2 fejős tehene és 2 hámos lova, Kállai András zsellérnek 17,5 kh földje és 4 jármos ökre, egy fejős és egy heverő tehene, Szelepcsényi Ferenc zsellérnek 17,5 kh földje és 3 heverő tehene volt. Ezek a zsellérek vagyonosabbak a zsellér redemptusoknál, sőt a redemptusok között is igen sok kevesebb földút találunk. Nem egyebet jelent ez, mint a törzsökös redemptus családok tanácsi és kerületi határozatokkal támogatott jogvédelmét. Akiket ugyanis az adóösszeírásba redemptusként vettek fel, azok az év folyamán minden olyan előjogot élvezhettek, amely a már meg sem lévő egykori tőkeföldhöz járult. E jogok a politikai előnyök mellett jelentős gazdasá32. BKML, Kf. lt. V. 101. A. Prot. Pol. 4. p. 27. 33. BKML, Kf. lt. V
