Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Kartográfia - KUCZY Károly: A kalocsai Érsekség Gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára I. Érsek-Harta és Szentkirály puszták térképeinek vizsgálata

Az utakat jelöli, de ez sem nevezi meg. Irányuk a korábbiakkal egyező, Hartáról, Dunapatajról és Szentkirályról az Örjegen keresztül kanyarog Akasztó felé. Közben a Kigyós fokon 3 hídon át visz az út. Egy híd a korábban Kereszt foknak nevezett vízéren lehet, de nem nevezte meg a térképész. Jelentősen növekedett az legelőként hasznosítható terület. Bizonyára csökkent a vízutánpótlás, s ugyanakkor meggyorsulhatott a víz lefolyása is. mert a vízmedrek részletesebben megrajzoltak, s a mocsarak, nádasok határa, partvonala is részletesebben körül rajzolt. Szent-Király érsekségi puszta térképe 1859-ben készült, amikorra befejeződött a jobbágyfelszabadítás utáni birtok-elkülönítés. Az érseki birtokban maradt puszta mezőgazdasági térképét készítette el Kober József uradalmi mérnök. Méretarányos, színes, de jelmagyarázat nélküli. A szántóföld okkersárga, táblákra nincsen felosztba. A rét, a kaszáló, a legelő (és a székes legelő) kétfajta zölddel jelzett, a mocsár, nádas-kákas vizenyős terület világos sárga színú, benne a mocsári növényzet és a víz kékkel vonalkázott. A felszíni kiemelkedéseket névvel jelöli három esetben: Sz. Királyi halom, Kéthalom föld és Nemíz halma. Számos családnévvel és keresztnévvel helyhezkötött területet nevez meg, amelyek — legalább részbenkorábbi birtoklási jogot is magukban foglalhattak, azonban a feudális földtulajdon elkülönítése után az egyházi nagybirtokon identifikáló szerepe maradt csupán a névvel jelölt területnek, de bizonyára elősegítette a tájékozódást. A birtok táblásítása, tagosítása, majd a kataszteri felmérés után csökkent a szerepük, elvesztették jelentőségüket, s hihe-