Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A tanács szerepe Kiskunfélegyháza gazdasági életének és társadalmi tagozódásának befolyásolásában

a korábban sem egységes társadalmi szervezet megváltozott, s az ekkor kialakult fő vonásalt a Hármas Kerület megszűnéséig megőrizte. Félegyháza első három adó összeírását összehasonlítva szembetűnő a népesség számának és azon belül a birtokosok arányának változása. A felhasznált összeírások minegyikét a helyi tanács készítette, azonos szempontok szerint. Minden adófizető családból tartalmazta a családfő nevét, a család föld és háztulajdonát, állatvagyonát és az esetleges mesterséget is. Ezekben az összeírásokban még csak birtokosokat és zselléreket különböztettek meg, hiszen a redempció csupán elkezdődött de nem zárult le. (L. I. táblázat) L táblázat Birtokviszonyok változása 1744r-l 746-ban

11 Év 1744 1745 1746 1 54 43 48 1/2 120 62 69 Birtokosok 1/4 13 76 100 Birtokosok 1/3 5 1/5 2 1/8 1 összesen 195 181 217 Ház 30 25 35 Ház nélkül 45 1 1 Zsellérek 1/2 4 1/4 1 • 1/3 1 összesen 81 26 36 Birtokos és zsellér összesen 276 218 253 Nem jeM az összeírás a vagyont 11 fő + 2 ház csak ház 11 csak ház 5 Az első három évben a birtokosok száma nagyobb arányban nőtt, mint a földbirtok nélkülieké. A másik figyelemre méltó adatsort a redempciót megelőző még telepes helység és a redempciót követő első két év birtokviszonyainak különbsége adja. Az 1743-ban érkezett teleli. BKML, Kf. IL V. 101. D. N7. Cl Fl N1/1744., LÍCÍF2/1745.