Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Kartográfia - KUCZY Károly: A kalocsai Érsekség Gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára I. Érsek-Harta és Szentkirály puszták térképeinek vizsgálata

bői bizonyára jelentős mennyiséget fordított volna adóssága törlesztésére. Megkésett szándék, elkésett kísérlet volt azonban ez már a háború végén. A „nagy pert" a történelem másként oldotta meg. (Lásd még a 13, 18. jegyzetet!) Nem lehet feladatom elemezni a birtok területi változását és csökkenésének okait magyaráznom. Nem kerülhetem ki mégsem azt a tényt, hogy a volt jobbágybirtokok elkülönítése után az 1850-es évek végétől az első világháborút követő trianoni békekötéssel meghúzott határok okozták a legnagyobb veszteséget a kalocsai és bácsi érsekségnek. A Bácsi kerület 16.000 kh nagyságú birtoktest kárpótlás nélküli elvesztése — gyakorlatilag már 1918 őszén — vitathatatlanul fontos tényező. A birtok csökkenése mellett egyben gazdasági veszteséget is jelentett a 4.550 kh parcellázása, eladása, amelynek ára hadikölcsönbe fektetve értéktelenedett el. Mintegy 7.000 kh birtokcsökkenést jelentett a Nagyatádi-féle földreform során átengedett, megváltott földterület is. Ha tehát ezeket az adatokat összegezzük és egybevetjük, lényegében megkapjuk a korábbi birtoknagyságot. Az érseki — egyházi — nagybirtok nemcsak kötött forgalmú birtok volt, hanem a kultuszminisztérium felügyelete alatt állott. Ügyeit a Szanáló Bizottság ellenőrizte már az 1930-as években. Elidegenítésre alig volt lehetősége. Mégis, az előzőkön kívül is jelentősen csökkent a birtok az eltelt közel egy évszázad alatt. Viszonylag jelentős területekre volt szükség a vizszabályozás, ármentesítés és az utak, vasutak építése során. A homoki szőlőtelepítést Érsek-Hartától Hajóson át Szentistvánig és Csávolyig jelentős parcellázással tette lehetővé az uradalom. Szinte mindenütt érintették az érseki birtokot a települések fejlődését szolgáló házhely parcellázások (Kalocsán, Hajóson, Baján és másutt). Mindezek a védettség ellenére jelentős változásokat idéztek elő, mert a jobbágyfelszabadítás utáni kb. 85 ezer kh-nak 1944. végére csak kb. 55-57%-a maradt meg: 48 ezer kh. III. A VIZSGÁLT TÉRKÉPEK ISMERTETÉSE ÉS NÉVANYAGA Szentkirályt és Nagy-Hartát (Érsek-Hartát: Érsekl-Hartát), az egész birtokot — vagy csak egy részét — 1780 és 1944 közötti másfél század alatt 18 db térkép, illetve vázlat ábrázolja. A részletes ismertetés előtt a könnyebb áttekinthetőség kedvéért táblázatba foglalom a térképek legalapvetőbb néhány adatát keletkezésük valószínűsíthető időrendjében 1-től 18-ig sorszámozottan. A sorszám után a kataló-