Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Kartográfia - KUCZY Károly: A kalocsai Érsekség Gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára I. Érsek-Harta és Szentkirály puszták térképeinek vizsgálata

múlt század 30-40-es éveiben egyre inkább magyar mérnökök szerkesztették már az érseki uradalom térképeit.

4 Úgy vélem, mihamarabb meg kell kezdeni a Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár térképtára térképeinek feltárását és közreadását, hogy a térképek — sa vele párhuzamosan előkerülő iratok, birtokívek — viszonylag gazdag névanyagának nyelvi, történeti (gazdaságtörténeti), néprajzi és természeti földrajzi felszíni vonatkozásait valamelyest megismerhessük, hogy ez a kincs nemzeti kultúránk részévé válhasson. II. BIRTOKTÖRTÉNETI VÁZLAT A tervezett feladat első — és egyben kísérleti részeként — egy viszonylag jól elkülönült, illetve elkülöníthető birtoktest: Szentkirály és Nagy-Harta birtokokat ábrázoló térképeket, azok névanyagát dolgozom fel. Egyúttal keresem a módszert, formát, a közzététel módját. Biztosítani kívánom az áttekinthetőséget, sőt még a későbbi összehasonlíthatóság feltételeit is lehetővé kívánom tenni. A birtoktörténeti vázlat előtt még szeretném felhívni a figyelmet az 1877. évi térképre (1. sz. melléklet), mert a nagy területen a két birtok jól láthatóan helyezhető el a térségben. Másrészt az is szembetűnő, hogy „Szentkirály" valójában igen nagy, s az érseki birtok (Szentkirály) nagyobbrészt csak a „Felső Szt. Király" nevű területen van. Az uradalmi Szentkirály birtok Nagy-Hartával (Érsek-Hartával) együtt Kisharta község (a mai Harta) közigazgatása alá tartozott. Maga a puszta: „Szt. király p." meg „Alsó Szent Király puszta", valamint e puszták területe délebbre feküdt az uradalmi, az érseki tulajdontól Dunapataj, illetve Kalocsa felé. Keletre Dunapatajtól és a Kalocsa környéki szállásoktól a „Vörös mocsárig" húzódott, délkeleten pedig „Karácsony és Csorna 4. Lásd: Dóka Klára Levéltári Szemle 1991/1. számának 54. oldalát I 5. Igen jelentős szerepe lesz ebben Dóka Klára által feldolgozott és közzétett anyagnak. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a Gazdasági Levéltár térképeinek névanyagát (minden kéziratos térkép anyagát) megkísérlem folyamatosan földolgozni. Arra azonban nem vállalkozhatom, hogy a térképnevekkel együtt a teljes irattári anyagban fellelhető földrajzi nevet — miden névvel megnevezett területet, létesítményt, építményt stb. — feltárjam. Lehetetlen lenne az irat mennyisége miatt. Lásd még: Bán Péter: A Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár iratainak rendezése. Levéltári Szemle 1988/3. szám 39-45. oldalakati Bán Péter személyes érdemeit külön is említeni kell, ugyanis az ő nevéhez (és tevékenységéhez) kapcsolódik a több száz folyóméter iratanyag átszállítása, elhelyezése és a KÉGL. jelenlegi rendszerének kialakítása új helyén (Hunyadi János u. 2.)