Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)
Források - TÓTH Ágnes: Bibó István memorandumai a magyarországi német lakosság kitelepítésével kapcsolatosan
van, gyakorlatilag alig látom a lehetőségét annak, hogy az egész akciónak magyar részről való lebonyolítása komolyan számbavehető mértékben különbözni tudjon a tavalyitól. Mindezek a momentumok, melyek a tavalyi akciót magyar részről szörnyűvé tették túlnyomó részben Jennállana, amelyek pedig enyhítenék azok még rosszabb állapotban vannak, mint tavaly. Ami különbség van, az nem a magyar részről folyó eljárás és annak erkölcsi kihatása tekintetében áll fenn, hanem a kitelepítendőket átvevő hatalom részéről, mely nem fogja a kitelepítendőket halálvagonokban megsemmisítő táborok felé indítani. Ez azonban az akciónak a magyarság számára kialakuló erkölcsi mérlegén nem fog sokat változtatni. Ha a magyar kormány nem akarja azt, hogy az önkény és embertelenség jelenségeire Tasnády Nagy András 34 cinikus mondását ("ezek egyéni tragédiák!") felelje, akkor szembe kell néznie azzal, hogy a fentiekben vázolt három adottság (túl magasan és előre meghatározott szám, túl gyors lebonyolítás, bizonytalan rendeltetési hely) mellett nem kerülhető el, hogy ez az áttelepítés a magyarságnak a múlt esztendei zsidó deportálásokhoz hasonló erkölcsi csődjét eredményezze, tekintet nélkül arra, hogy a kitelepítetteknek mi lesz a sorsuk. Semmiféle kormányzati intézkedés, vagy az emberséges szóbeli hangoztatása nem változtat a feltételek lehetetlen voltán és az egészet lebonyolító igazgatási társadalmi és emben környezet azonosságán. Ilyen körülmények között a magyar kormányzatnak az a kötelessége, hogy mindenképpen eszközölje ki, hogy: 1. ) a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ne adja meg előre a kitelepítendők számát, vagy ha mindenképpen megadja, akkor a német nemzetiségűek számához igazodva adja meg. Rá kell mutatni arra, hogy akik nem vallották magukat német nemzetiségűnek, azok ezáltal ís egy bizonyos hitelerista terrornak állottak ellen, továbbá arra, hogy itt az elmagyarosodás útján lévő tömegről van szó. 2. ) Feltétlenül valamiféle haladékot kell kapni a lebonyolításra, 3. ) feltétlenül meg kell tudni azt, hogy a kitelepítés hová irányul és az ottani letelepedés feltételeiről a lehető legtöbb konkrét adatot megtudni és közhírré tenni. Ötoldalas gépirat. Bibó az aláírást is géppel írta: .Bibó István min. tanácsos, abelügyi törvényelőkészítő osztály főnöke." A szövegben aláhúzással történt kiemelések tőle származnak. A gépelt szöveg fölött ceruzával, kézírással a következő szöveg olvasható: „A potsdami konferencia után". MTAK Kézirattár, MS. 5110/44. 34. Tasnády Nagy András (1882-1956). Szélsőjobboldali politikus. A Nemzeti Egység Pártja Országos elnöke, Imrédy kormányának igazságügyminisztere. A Népbírőság háborús bűnösként elítélte.