Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Források - IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: Adatok a reformkori Kecskemét társadalmi ellentéteihez

is kérődött, hogy Vacs a lakosok kezén továbbra is maradjon meg. Hirhager Mátyást tanúnak nevezi 9- ik tanú: Hirhager Mátyás 40 esztendős, r. catholikus, feleséges, 3-ik tizedbeli pék mester vallja, hogy e folyó hónap 12-én Hajnal Józsefné aszszonnyal Selley Sámuel is házához vetődött, s ott minden felszólítás nélkül előhozta, hogy neki a bormérés dolgában Bécsbe kellene menni, de az a nagy baja, hogy a recurrensek szegények, mert csak 122 forintokat szedtek öszve. O ekkor Selley Sámuelnek ezt monda, miért menne Bécsbe, hiszen a tanács a napokban közhírré tette, hogy mindnyájan legyünk csendességben, majd a tekintetes deputatio a bormérés állapotját felsöbbi helyen elvégzi. Arra Selley azt felelte, az már nem ér semmit, nekik kellfizt kivinni. Továbbá felszólította Selleyt, hogy miért teszik azt, s miért terjesztik azt a rút hírt, hogy a senatorókat kihánnyák. Azt felelte Selley: [néhány olvashatatlan szó] Azután pedig azt monda: „ de még itthon leszek az meg fog történni, mert az én szavamra hallgatnak. Hanem ha csakugyan kihánnyák, a második bírónak adnék egy lökést. " Továbbá ezen tanú azt adja elő, hogy nem tsak azon alkalmatossággal, hanem máskor is több ízben hallotta Selleytől magától, hogyha előtte akármelyik hivatalbélit említették, az azt azonnal gazemberelte és huntzfutolta, az egész tanácsot pedit rút kifejezésekkel káromolta. Ha pedig valaki nem az ó ínye szerint beszélt, akkor azt szinte megszidta, és letorkolta. Nemrégiben a tanú Pap Apostol boltjában lévén, Szomor odament, s ott ezt beszélte: „No tsak igaz jó hazafi ez a Selley Sámuel De még van egy másik jó hazafi is, Fischer Ágoston. Éppen most voltam feleségénél, és azt mondotta, hogy éppen várja férjét Selley vei Pestről De majd nem tud nekik mit enni adni, mivel szegény. Jó volna már ennek számára kéregetnénk. Fischer Ágostonnal is a tanú hogy öszvejött, annak azt mondotta, jó volna ha már a királyi városi just megnyernék. Fischer Ágoston egészen tűzbe lobbanva, őtet szamárnak nevezé, s azt monda: „Mit? te ahhoz nem éretesz." Mellyre, amidőn a tanú viszonolta, s kérdezte, mi volna hát jó? Fischer Ágoston azt felelte: „a maradhat, őnéki hivatal bélinek kell lenni, mert csekély mesterségéből nem élhet" „Végre azt adja elő, hogy ötét a nyáron Csikesz Nagy Sámuel igen rútul megtámadta azért, hogy azt találta mondani, hogy ô a fenséges Coburg herceg juris dictioját kívánta meghagyatni Utoljára felfedezi, hogy Szomor a múlt őszön tőle azon szín alatt, hogy a bormérést eszközlik, 5 forintokat kitsalt. Mostanában pedig azt hallotta, hogy a recurrenseknek apesü út már öszvesen 1300forintjukban volna, s azon summát a lakosoktól úgy kéregették öszve. Tanúnak Tóth Istvánt nevezi 10- ik tanú Tóth István, 65 esztendős, református. Feleséges, 7-ik tized, vallja, hogy Gere Sándor kovács a maga házánál Csikesz Nagy Sámuellel és Ballá Lászlóval sűrűn gyűléseket tartott, s azok mindenkor ott bezárkózva voltak. Jól tudja azt is, hogy Ballá László tulajdon kotsiján Csikesz Nagy Sámuelt Pestre felvitte, annak útiköltségül 15 forintokat is adott. A háza népének pedig idehaza egy zsák búzát ajándékozott, nehogy addig szükséget lásson. Egyszer többek közt Gere Sándor ezt beszélte: „No csak b. a termtésüket azon senatoroknak, tsak egy találkozna, aki a hátukra ütne, én lennék a második." Megkérdeztetvén ezen tanú, kik lehettek még akkoron Gere kováts műhelyében, mindőn ama fenyegető szavait mondotta. Azt felelte, hogy akkor