Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - SZABÓ Attila: Kecskemét közmunkaterhei 1686-1848

város hosszú Időn keresztül tartott szekereket, kocsikat igásállatokkal, amivel a közmunka egy részét elvégezte. Ezt a célt szolgálta a fizetett napszámosok, vagy a városi börtönben tartott rabok foglalkoztatása. A közmunka megszervezését a városi vezetés végezte, amelyben a tizedek élén álló tizedesek kulcsszerepet töltöttek be. Rájuk hárult az adózók nyilvántartása, a közmunka tényleges kiosztása. A robotmunkán való megjelenés elmulasztását egyébként a város komoly büntetésekkel sújtotta. A török és kuruc háborúk idején a seregek vezérei sok esetben a város vezetőit fenyegették meg kerékbetöréssel, felnyársalással a robotosok megjelenésének esetleges elmaradása miatt. A magyarországi földesúri majorságokon végzett robotmunkától eltérően Kecskeméten nem lehet a megmaradt feljegyzések alapján egyértelműen elkülöníteni az igás- és a gyalogrobotot, ugyanis az esetek egy részében csak az igát vették igénybe, amelyet más — gyalogrobotba behívott — személlyel indították útnak. Ugyancsak nehéz egyértelműen meghatározni az egyes években végzett közmunka mennyiségét, mert a legtöbb esetben az időtartatom nem jeleznek a források. Az adatok szerint valószínűsíthető, hogy az 1711. előtti időszakban egy évben ezer-kétezer hét ingyen munkát végzett a mintegy 1200 kecskeméti család. A későbbi időszakban ez a súlyos megterhelés csökkent, jórészt úgy, hogy a munka tetemes hányadát pénzzel váltották meg. Az Ingyenmunka zömét a kaszálás, a termények és más anyagok fuvarozása, a háborús időkben a vármunka és a postaszolgálatjelentette. Természetesen minden időben felhasználta a város, vagy a katonaság a lakosok közmunkáját speciális szolgálatokra (nád- és jégvágás, csikó betanítása, „taliga"-készítés, csizmavarrás, hajókészítés, kenyérsütés stb.) amely a robotmunkát szervesen felhasználó magyar feudális gazdaság sajátosságának tekinthető. Kecskemét esetében — hasonlóan az olyan más cívisvárosokhoz, mint Nagykőrös — már ismertetett okok miatt hiányzott (a kaszálást leszámítva) a mezőgazdasági termelésben a robotmunka. A kecskeméti ingyenmunka az 1711 előtti időszakban egyértelműen a hadseregek, várak kiszolgálásátjelentette. A XVIII-XIX. században részben az állami sószállítás és más forspont, részben pedig a város út-, hídépítési, erdőtelepítési munkaerőszükségletének a fedezésére szolgált.