Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)
Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)
„Elvi okokból nem engedélyeztetnek: a/ idegen hangzású nevek, b/ magyartalanul képzett nevek, c/ kettős családi nevek, d/ történelmi (irodalom, múvészettörténeti) nevek, továbbá ismertebb nemesi (főnemesi) családok nevei, e/ régies írásmóddal (pl: th, gh, eö, ss-1,) írott vagy „y"-nal végződő nevek, f/ olyan családi nevek, melyeket máris nagyon sok család visel (pl: Nagy, Kovács, Tóth).'' 65 A szabályozás egyik célja, hogy a magyar névadási szokásnak megfelelő, a névanyagba és nyelvünk rendszerébe illő legyen a választott új név, a másik pedig, hogy bizonyos nevek felvételét megakadályozza. Gátat kíván vetni a túl gyakoriak továbbszaporodásának, melyek az állampolgárok nyilvántartásában nehézséget okozhatnak. A nem engedélyezhető nevek között kiemelt hangsúlyt kapnak azok, melyek a köztudatban a nemesség jellemzői (kettős családi nevek, a régies írásmód, az y-nal végződés), s külön védelmet élveznek. Az -y végződést bizonyos feltételekkel kivételesen engedélyezik: közalkalmazottaknak tizenöt év közszolgálat és középiskolai végzettség esetében, valamint első világháborús, meghatározott kitüntetés birtokában. Kifejezetten érdemek elismeréseként, jutalomból nyerhetnek jogot ilyen név felvételére. A tilalom egyfelől a néwáltoztatók körében gyakori parvenü magatartást jelzi, mellyel előkelő, nemesi származást próbálnak sejtetni; másfelől a kormányzat igyekszik megakadályozni ezt a szándékot a két világháború közötti értékszemléletnek megfelelően. Anyagunkban a közel nyolcszáz újonnan választott névből 28 az y-ra végződő, az 1933-as rendeletnek megfelelően közülük négy tisztviselő, tizennégy értelmiségi, nyolc katona. 66 (Rajtuk kívül egy MÁV-alkalmazott, illetve egy földmúves apa már felnőtt gyermeke, foglalkozásukat nem ismerjük.) A foglalkozás szerinti megoszlásból következik, hogy közülük 19 eredetileg német, 9 pedig szláv nevet viselt, egyet az egyéb kategóriába soroltunk. Az archaikus írásmódot (th, gh, tz, cz) tiltja a rendelet, nem javasolják a névmagyarosítással foglalkozó kiadványok sem, ennek ellenére mégis előfordul. Minden bizonnyal azért kérik, hogy nevük újonnan felvett voltát eltüntessék a régies írásmóddal. Előfordultak 65. A m. kir. belügyminiszter 1933. évi 40.200. számú rendelete. MRT 1933. 66. Az 1919-cel záródó korszakban kevés az -y végződés, pedig a törvény nem tiltotta. E kis számnak egyik oka lehet, hogy a névmagyarosítók egyharmada zsidó vallású, és kerülték a hivalkodó névválasztást.