Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)
Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)
A névúpusók megoszlása (1945-1949) Német Szláv Zsidó Egyéb összesen 1945 35 1 15 51 1946 15 1 11 2 29 1947 15 6 8 29 1948 5 2 4 1 12 1949 9 2 6 1 18 J A táblázatból kitűnik, hogy eddig nem tapasztalt nagyságrendi eltérés van a szláv, német és zsidó nevűek között, lényegében ez utóbbi két névtípusba tartozók magyarosítanak. Mindegyik mögött — igaz különböző okokból — a félelem és a rejtőzködés vágya munkál. A háborúért és szörnyűségeiért kollektíván felelőssé tett németek az új név felvételével próbálják megvédeni magukat, remélvén, hogy a megtorlás elől így megmenekülhetnek. A kitelepítések lezárultával (1947) csökken a német nevüket változtatók száma, de nem fejeződik be 1950-nel, az állampolgári jogok visszaadásával. A zsidó vallásúak névváltoztatása arányaiban lényegesen magasabb a németekénél. Már a népszámlálások is azt mutatják, hogy számuk egyre fogy Baján (1920-ban még 9%, 1930-ban 6% és 1941ben mindössze 4%-át alkották a lakosságnak). A Holocaust után kevesen tértek vissza, s ez az anyakönyvi bejegyzésekből is kitűnik, melyekben igen ritka „az apáéval együtt" forma, tehát 1945 után nem családok, hanem egy-egy ember folyamodik névváltoztatásért. Megdöbbentő a száraz adatok mögött meghúzódó tragédia, a túlélők védekezése, jövőtől való félelme. Ez az alapja a név megváltoztatásának, mert az vallásukra utal és árulójuk lehet. Az eddig vizsgált időszakban sohasem volt ilyen sok a zsidó vallású néwáltoztató, pedig sohasem voltak ennyire kevesen, mint éppen ekkor. 60 Bár az 18951919 közötti időszak magas, 35%-os arányát nem érik el, 1945-től az összes változtatás 25%-át adják, s ez a félelem szülte magas arány, nem a természetes asszimilációé. A zsidóknak a háború utáni időben egyik lehetséges magatartása — a kiválással szemben — az asszimilációnak egy önmaguk választotta, az átélt szenvedések miatt azonban mégsem természetes formája, és ennek egyik jele a névváltoztatás. Magyarországon 1948 után erősödött az antiszemitizmus, mely az 60. KENDE Péter 1989. 17-34.
