Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

Haszonbéres földterületek megoszlása (hold) I Tized 0 1-50 51101201301401500 Házt. I Tized 0 1-50 100 200 300 400 500 felett száma 1. 235 11 25 24 3 7 2 3 310 2. 208 7 23 18 4 3 1 264 3. 232 12 23 25 7 1 2 1 303 4. 234 15 33 25 3 2 312 5. 194 11 33 27 6 4 1 276 6. 216 20 40 32 4 4 1 317 7. 216 14 33 35 12 3 2 315 8. 239 12 24 14 8 2 2 1 302 9. 225 24 53 23 8 1 2 336 10. 350 23 44 23 2 2 2 446 11. 346 14 38 8 1 1 1 409 [össz.: 2695 163 369 254 57 28 17 7 3590 A háztulajdonos parasztpolgárok jó része, mintegy 75%-a egyáltalán nem rendekkezett árendás földdel. Ha hozzászámítjuk azt a 163 háztartást, amely 1—50 holdig terjedő haszonbéres földdel bírt, azt látjuk, hogy a háztartások 80%-a csakjövedelme alapján nem kaphatta volna meg a választójogot, mivel ehhez miiiimum 50 holddal kellett volna rendelkezniük. Figyelembe véve, hogy az évi jövedelemnek 100 ezüst — 250 váltóforintot el kellet érnie. Ezt viszont — 5 vfrt jövedelemmel számolva holdanként — csak 50 hold haszonbéres földnagyság biztosíthatta. (Az állatok után számított jövedelmet itt most figyelmen kívül hagyva.) Csak ebből az 50 holdnyi, vagy annál kisebb haszonbéres földből megélni azonban teljességgel lehetetlen volt. Viszonylag szép számmal bírtak 51-100 hold határú árendás földet (369 háztartás, az összeírtak 10%-a) és 101-200 holdnyit (245 család, 7%). A családoknak tehát 17%-a igen szerény megélhetést biztosíthatott magának csak az árendás földjéből is. Mindössze 109 parasztgazda, 200 hold feletti birtokkal, az összeírtak 3%-a tudott volna kizárólagosan a haszonbéres földjének jövedelméből megélni. Csupán haszonbéres föld alapján tehát — az 50 hold birtoknagyság felettiek — 732 családfő kaphatott volna válaszjogot. Ebből azonban le kell számítanunk a nő családfőket. A jövedelmi alaphoz számították be még az állatállományt. A lovak és a marhák után darabonként 10-10 vfrt jövedelemmel számolhattak