Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

A vagyonösszeírásban szereplő háztulajdonosok több mint 1/3-a (1.608 fő) nem rendelkezett szőlőterülettel, vagy igen csekélyke, töredék — 1/4, 1/2, 3/4 kapányi — területtel bírt. 1.202 háztartásban még mindig elég kicsi 1-2 kapa szőlőbirtok volt, ami 200-400 •-ölnek felelt meg ebben az időben. Ez a területmennyiség, csupán ez a „vagyon" önmagában még nem volt elegendő a választójog megszerzéséhez. Ritka volt azonban az a háztartás, ahol csak szőlő képezte a megélhetés alapját.

38 Általában a szántóföldi gazdálkodás, az állattartás mellett jelentkezett a viszonylag kis területen való szőlőtermelés is. A 170 nemes családból 106 rendelkezett szőlőterülettel, de az értelmiségi foglalkozást űzők és az iparosok között is élt az igény a szőlőterület birtoklására. Kecskeméten a 19. sz. közepén még a zsellérek is bírhattak, bírtak szőlőt. A választójogosultság szempontjából az összeírt személyek vagyonát egyenként elemezve — a föld, a szőlő értékét kiszámítva — kellett meghatározni azt/hogy vagyoni alapon kik, hányan élhettek 1848-ban követválasztói joggal. A számítógép adatai szerint — levonva a szántóés szőlőtulajdonos nőket —, ideértve azonban a nemeseket is 708 fő rendelkezett vagyona alapján választójoggal.

39 Ehhez képest a két választókerületben a választói névjegyzékben 649 főt írtak össze a birtok, mint képességi alap szerint. A birtok tehát nem csupán a megélhetés alapja volt a mezővárosi lakosság esetében is, hanem annak élvezőinek tudatát, szemléletét befolyásoló tényező is. A birtokos lakosságnak, akik tehát a birtok alapján kaphattak választójogot, 92%-a élni kívánt a népképviselet elve biztosította politikai jogával, érdekeinek mindenképpen érvényt kívánt szerezni a választásokon. Az 1848-as forradalom előtti évtizedekben a nemesi vármegyék egységesen és kivétel nélkül eljutottak az „iparszabadság" liberális követeléséig. Sőt a liberális ideológia és az azzal összefonódó nemesi jogszemlélet, valamint a nacionalista eszmék hatására a hazai ipar fejlődését gátló céhrendszer megreformálását, illetőleg eltörlését kívánták. Ez a leberális szemlélet tükröződött a választójogi törvényben is. Első alkalommal kaptak lehetőséget Magyarországon a mesterembe38. Az összeírás tanúsága szerint csak háza és kevéske szőlleje az időseknek, özvegyeknek, vagy az egyedül dolgozó iparosoknak volt, akiknél a szőlő a szerény megélhetés alapját képezte. 39. Valamivel azonban a valóságban még több is lehetett, ha a csak házzal, de a 300 ezüst forint értéket meghaladó házzal, rendelkezőket is ideszámítanánk. Ezekről azonban forrás hiányában nem lehet számot adni.