Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

Szántóval bíró lakosok birtokmegoszlása (hold) • 1-10 11­20 21­30 31­40 41­50 51­60 61­70 71­80 81­90 91­100 101­200 200 felett ** 1. 51 22 12 9 1 2 1 1 1 100 J 2. 67 18 11 5 1 2 1 105 J 3. 73 26 15 8 1 1 5 3 1 1 134 4. 69 28 9 4 3 1 2 1 117 5. 55 27 12 6 1 2 2 1 106 6. 64 25 8 5 2 1 105 7. 42 20 14 6 2 4 3 1 1 93 8. 31 21 5 5 1 1 64 9. 38 6 1 1 46 S 10. 41 18 6 1 1 67 11. 53 9 5 1 68 1 Ossz.: 584 220 98 51 12 10 13 3 5 4 5 1 1006J Az összeírt háztulajdonos gazdáknak alig 1/3-a (1.006 fő) rendel­kezett saját szántóterülettel. A saját földdel bíróknak is több mint a fele (58%) 1-10 holdon gazdálkodott. Ez a megélhetéshez valószínűleg nem volt elegendő, 2 hold felett azonban választójoghoz juttathatta tulajdo­nosát. Nem sokkal kevesebb a 11-50 holdas gazdák száma: 383 fő, a saját földdel bírók 38%-a. Csak 41 háztartásban adhatott megfelelő keretet a megélhetéshez a saját szántóterület, az 50 holdnál nagyobb területtel rendelkezők esetében. A gazdálkodás szintje azonban a na­gyobb birtokterületeken is alacsonyabb volt a feudális viszonyok köze­pette, több tényező gátolta az árutermelés kifejlődését (pl. szűkös piaci lehetőségek, tőkeszegénység, utak hiánya stb.). Egy részletes gazdasági és társadalomszerkezeti vizsgálatnál azt azért nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a mezőgazdaságból élők körét igen megnövelte azok száma, akik a várostól haszonbérben bírt * Tized ** Háztartások száma

Next

/
Oldalképek
Tartalom