Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

kezetének feltárása — ezt külön tanulmány, monográfia vállalhatná fel —, mégis nem érdektelen talán utalni vagyoni helyzetükre, társadalmi súlyukra.) Általában a nemesek városba költözése a 17. század után indult meg jelentős mértékben Magyarországon, és valamennyi országrészre jellemző volt. Kényszerítő erőnek — a vállalási és egyéb tényezőkön kívül — alapvetően a gazdasági lesüllyedést tekinthetjük. Az Alföld földbőségével szinte hívogatta a túlnépesedett országrészek nincstelenjeit. Rácz István utalt rá, hogy nem a kiváltságrendszer hierarchiája — sz. kir. város, vagy mezőváros — határozta meg a nemesek városba költözésének irányát, hanem a gazdasági és foglalkozási lehetőségek.

28 Kecskemét gazdaságpolitikája — ti., hogy a közköltségen megszerzett pusztákat örökáron, vagy haszonbérbe kiosztotta a város lakói között —jelentős befolyásolási tényezője volt a nemesek betelepedési törekvéseinek. (L. I. táblázat) I. táblázat A városlakó nemesek létszámának alakulása Debrecenben és Kecskeméten

29 Helység neve Összeírás éve Nemesek száma Megjegyzés Debrecen 1715 132 Országos összeírás Debrecen 1787 207 Országos összeírás Debrecen 1840 794 Megyei összeírás Debrecen 1845 630 Járási összeírás Kecskemét 1730 22 Városi összeírás Kecskemét 1787 192 Országos összeírás Kecskemét 1809 240 Városi összeírás Kecskemét 1843 183 Városi vagyonösszeírás 28. RÁCZ István: {Városlakó nemesek az Alföldön 1541-1848. Akadémia, Bp.) 1988. 79. o. 29. RÁCZ 1988. 84-85. o. és BKML IV. 1504/m Nemesek összeírása 1843.