Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

nek szolgálatára ajánlották fel.

10 A polgárőrségbe belépni óhajtók részére aláírási íveket bocsájtottak ki. A lakosság nagyobb részének tizedgyűléseken ismertették és magyarázták a 12 pontot. Esténként zászlós körmeneteket tartott az ifjúság Petőíl verseit szavalva. Majd minden ház tetejére felkerült a három szinű lobogó. Az általános lelkesedést fokozta a hír, hogy a király április 11-én szentesítette az 1847/48. évi országgyűlés alkotta törvényeket. A tanács és a választott közönség április 26-án tartotta azt a közös ülést, amelyen elhatározták a tőrvények szövegének 400 példányban való megrendelését Landerer és Heckenast pesti nyomdájából. A város nagyközönségének május 12-én hirdették ki a törvényeket. A törvények hatályba lépése után Kecskemét hatósága sietett önállását realizálni, a törvény adta lehetőség szerinti új szervezetét kialakítani, tisztviselőit megválasztani. A tisztjújítás előkészítésére, annak elvi és gyakorlati módozatainak — az 1847/ 48. évi XXIII., XXIV. tc.-kek értelmébenl — kidolgozására május 12-én egy bizottságot hívtak életre. (Ennek tagjai a tanács részéről: Bódogh Antal, Csányi János, Soós János, Hajagos Illés — a város későbbi, s ilyen minőségében első polgármestere — és Kovács József főjegyző voltak, a választott közönséget pedig Decsy János, Fejes János, Nagy László és Ruza János képviselték.) Május 15-én már a tisztújítás menetét tárgyalták a közös tanácsülésen. A tisztújító szék elnökévé — a közvélemény javaslatára — Fejes János választott polgárt, ügyvédet választották meg. A tisztújításra nézve elfogadtak egy elvet, az „alternatío" elvét. A két legnagyobb felekezet, a rom. kat. és a réf., közötti megállapodás lényege az volt, hogy az „összes hivatalbéliek és képviselők a Rom. Cath. és reformata valláson levők közül egyenlő számmal választassanak".

11 Egy központi küldöttséget választottak a városi képviselőtestület és a tisztikar választására jogosult lakosok összeírására. Még ugyanaznap elfogadták az elöljáróság szervezetéről és a polgármesteri hivatal felállításáról kidolgozott eljárást. Eszerint Kecskeméten egy új elöljáró, a polgármester választására is sor került. Eddig Kecskemétnek — mint általában a mezővárosoknak — nem volt polgármestere. A város első embere mind közigazgatás, mind bíráskodás tekintetében a főbíró volt. 1848-tól — a törvény rendelkezései szerint — a feladatok megoszlottak. A polgármester a közigazgatás vezetését vette át, míg a peres ügyekben a főbíró ítélkezett. Az electa communitas, vagy külső tanács szerepét egy sokkal szélesebb hatáskörű képviselőtestület vette át. Az önkormányzati törvény nagy városokban — 30 OOO-nél több lakos esetén — 10. BKML1V. 1504/a Kecskemét város Tanácsülés! jegyzőkönyve 1848. március 17. 11. BKML ÍV. 1504/a. 1848. május 15. 1848/11. köt. 1462. sz. 75-78. p.