Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

A megye és a város küzdelmében is részleges sikerek mutatkoztak meg 1848-ra. A város miután megváltotta magát a földesúri terhektől közel állt a sz. kir. városi kiváltság megszerzéséhez, de a megye ellenállása, gáncsoskodása számára mérhetetlen anyagi és erkölcsi károkat okozott, a megyei függőség is fennállt még 1848 tavaszán.

6 Az 1848-as törvények mégis jelentős változást hoztak a város életébe közjogi téren. A város lakói népképviseleti alapon választhatták meg tanácsukat és képviselőtestületüket. A választójogi törvény pedig megadta Kecskemétnek azt a jogot, hogy a város saját érdekeit, most már saját — választott — követei útján képviselhesse az országgyűlésen. A tanulmányban ennek az első nagy társadalmi, politikai megmérettetésnek, a követválasztásnak történetét kívánom bemutatni, feltárva a jelentkező és felismerhető társadalmi érdekcsoportokat, politikai irányzatokat és erőviszonyokat. A VÁLASZTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE A március 15-i pesti forradalom híre már másnap elérkezett Kecskemétre. Mint Pesten, itt is a tanulóifjúság lépett először, „...azt izenteté be a helybeli városi hatóságnak, hogy a pesti 12 pontokat haladék nélkül fogadja el, a nemzeti zászlót tűzze ki, a tanács termeit pedig nyissa meg... különben a zászlót majd az ifjúság maga teszi fel! 6. A nemesség és a városi elöljáróság több mint másfél évszázados küzdelmét alig egy-két helytörténeti munka tárgyalja, hol egyik, hol másik oldalát világítva meg a kérdéskörnek. Egységes történeti feldolgozás azonban még nem született, amely a város és a nemesség, a város és a megye, valamint a sz. kir. városi kiváltság eléréséért folytatott küzdelmet, ezek kölcsönhatásait együtt tárta volna fel. Néhány munka a témakörrel foglalkozó szakirodalomból: HORNYIK János: (Egy lap Kecskemét város újabbkori történetéből) Kecskeméti Lapok 1870. 6-11. sz. RÉVÉSZ László: (Kecskemét harca a beköltözött nemesekkel a 18-19. században. Kecskemét) 1956. H. PÁLFFY Ilona: (Kecskemét adózó lakossága az 1828. évben. • Magyar Statisztikai Szemle, 1935. 5. sz.) BÁLINTNÉ Mikes Katalin: (Kecskemét város tanácsa a XV-XDC században. BácsKiskun megye múltjából II.); 1979. LIPÓTZY Sándor: (Kecskemét th. város birtokszerzése és a szabad királyi városság kérdése. Szeged,) 1935. 7. Márczius Tizenötödike (a márciusi fiatalok vezető lapja) Pest, 1848. márczius 20. 2. szám .Kecskemétről írják" c. cikke (7-8. oldal.)