Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - Ö. KOVÁCS József: A kiskunhalasi zsidóság társadalomtörténete a XVIII-XIX. században

A házasfelek összesített lakhelyei Eset % A vőlegény és a menyasszony lakóhelye Halas 50 32 A vőlegény másutt lakik 90 56 A menyasszony másutt lakik 18 11.4 Mindkettő másutt lakik 1 0,6 összesen: 159 100 A házasodási vonzásterületről elmondható, hogy néhány távoli helyet leszámítva, főként a várostól délre eső települések zsidó hitközségei adták a házasfelek többségét. (L. 3. térkép) S ha utólagosan valamilyen házasodási stratégia megfogalmazására törekszünk, akkor azt lehet mondani, hogy a körülményeknél fogva a racionalitás elve érvényesült. A célirányos párválasztási gyakorlat „üzletszerűségét

,, (ez azonban a más vallásúakra is jellemző volt) egyrészt a cUszla^nináló külső tényezők, másrészt az ezek hatására is kialakult belső kötelékek ereje, a polgári mentalitás teljesítményéthosza magyarázza.

54 Erre is példa lehet a Hofmeister család rokoni kapcsolatait mutató ábra. 54. Zsidó lexikon: 1929. 178. p.; Johannes BARTA: 1972. 8-9.; 80-81. p.;