Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)
Tanulmányok, feldolgozások - Ö. KOVÁCS József: A kiskunhalasi zsidóság társadalomtörténete a XVIII-XIX. században
EGY CSALÁDI PÁLYAVÁZLAT Prégel Ábel vadkerti zsidó 1789-ben telepedhetett meg a városban olyan engedménnyel, hogy a családjával együtt lakhat, házat bérelhet, de ugyanakkor köteles hasznos kereskedelmi tevékenységet folytatni. A korabeli forrás így határozta meg jogi helyzetét: „... lakosnak nem tartatik, hanem csak házat árendáló kereskedő zsellérnek." A „zsellér" kifejezés alatt értették: „semmi külső gazdálkodást folytatni szabad nem lészen, úgymint juhokat, marhákat, vagy azokkal való kereskedést, mellyel a pascumot terhelné, nem tarthat és nem gyakorolhat, kivévén a ház és kereskedés mellé elmúlhatatlanul szükséges kevés számú fejősteheneket és kocsis lovakat, hanem egyedül olyan kereskedésből éljen, amelyből egy kis haszon háramolni gondoltatik, mind ezentúl, amely terhek az instansra vettetnek, azokat is fizetni és hordani köteles lészen." 33 Családjának (Préger, Prégel, Präger) története a későbbi 100-150 év során jól nyomon követhető. 1824-től 1827-ig például a város két boltját árendálta, az egyiket évi 101, a másikat 266 váltóforintért (vft) 34 Főként a zárt, feudális rendszerre jellemző egyik kikötés szabályozta a pénzügyi tevékenységet is: a tehetősebb lakosoknak 3, a többieknek pedig 1 váltóforinton felül nem adhatott kölcsönt. Szigorúan tiltották azt is, hogy portékáért cserébe gabonát vegyen. A hiánygazdálkodásra visszavezethető feltételek mutatják azt az álláspontot, amely szerint a két lényeges elem, a táplálék és a pénz szabad piacosítását a tanács igyekezett megakadályozni, hiszen ez a folyamat több helyen is szétfeszítette a feudális kereteket. Prégel Ábel leszármazottai, Márton és József, testvérek, hagyomásan folytatták az ősök kereskedelmi tevékenységét. Helyzetükre némi fényt vet 1835. évi csődjük. Az ekkor készített leltár szerinti állapotuk a következő volt: 3 33. Uo. 1798. 116-117. o. ; Nem sokkal később, vő társa, Bergel Ábrahám vadkerti zsidó is betelepedhetett. Uo. 126-127. o. 34. Uo. V. 201. b. Közig. ir. 1824. Cc. 175. 58. 35. Uo. 1835. Ee. 190. 6.
