Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790

nak megfelelő sorrendben ismertetjük. A több mint egy évszázadot átfogó időkeretből 62 szakma, illetve tevékenységi ág területéről tudtunk több száz adatot rögzíteni, ami már mindenképpen figyelemre méltó a korábbi évtizedek rendkívül hézagos adataihoz képest. (L. IX—XIII. sz. táblázatokat.) Az egyéb munkabérek figyelembevételével ezekből a még mindig erősen töredékes adatsorokból is néhány igen fontos következtetés levonására lehet majd vállalkozni. A napszámbérekről szólva feltétlenül ki kell térnünk az élelemre, amit általában biztosítottak a munkásoknak. E több évszázadon át szokásos eljárást bővebben talán nem is lenne szükséges dokumentálni. Az egyszerű kijelentésen túl mégis célszerű néhány adatot felsorolni azzal kapcsolatosan, hogy olykor elmaradt az élelem biztosítása, de ekkor a munkabér szükségszerűen növekedett. Ezek az adatok közvetve az előző kijelentés igazolására is alkalmasak. „Két embernek fizettem 2 napra 48 polturát, magok kenyereken meszet eresztettek."

46 „Sutus Pálnak adtam 18 máriást Bíró Gergely szőleje kinyitására, meccésére, maga kenyere."

47 A „szüretelő és sutuló 2 embernek 4 napra eledelekkel együtt fizettem 182 dénárt..." „Az tiszteletesnek jeget vágó 8 embernek ételekkel együtt fizettem 198 dénárt."

48 „Homokot hordó embernek eledelével együtt dénár 20."

49 „Gulyás Gergely az ecclezsia szőlejét négy nap bujtván és a mellett be is takarván, maga kenyerén, fizettem tall. 1, garas 2, dénár 16."

50 „Csik József és Szabó István magok eleségeken rakván a város szénáját, három hétre, 30 napszámot, egyenként 30 krajcár."

51 A fentiek alapján érzékelhetjük, hogy a legkülönfélébb munkák esetében is előfordult, hogy közvetlenül nem adtak élelmet a napszámosnak. Különösen fennállt ennek lehetősége, ha közületek, egyházak voltak a munkaadók, kiknek nehézséget jelentett az élelem beszerzése és a helyszínre történő szállítása. A mezőgazdasági munkák alkalmával annyira általános volt az élelem biztosítása, hogy a megyei limitációk is külön rögzítették a napszámbéreket élelemmel vagy anélkül.

52 Néhány esetben viszont a pásztorok bérét kizárólagosan élelemben szabták meg. 1714-ben az ökörcsordások számára egy pár ökör után egy csupor búza, egy kenyér és egy font hús fizetését szabta meg a tanács.

53 1756-ban 46 R. E. gn. 1707. 47 IV. 1528. e. gondnoki naplók 1703. 48 R. E. gn 1725. 49 Uo. 1730. 50 IV. 1528. e. gn. 1731. 51 IV. 1510. a. 1785. Elegyes erogációk. 52 Pest Megyei Levéltár, Pest—Pilis—Solt—Kiskun Vármegye Levéltára, Limitációk, IX. 118/1938. A határozatot 1698. április 20-án fogadta el a közgyűlés. 53 IV. 1504. b/76. 308. old.