Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790
XVIII. században sem mutatnak érdemi változásokat. Ezek a feladat, a munkaterület tömör meghatározásán túl a bérfeltételeket is tartalmazzák. E kétoldalú szerződéseket egyrészt a kialakult gyakorlat, másrészt az előzetes szóbeli megegyezés formálta. A konvenciós levél a fentieken túl rendszerint tartalmazta a munkavállaló nevét, esetleg egy-egy megkülönböztető tulajdonságát is. Érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy hasonló szerződéseket nemcsak a mezőgazdasági cselédekkel kötöttek meg. Miként alább látni fogjuk, a városi és az egyházi tisztségviselőkkel és alkalmazottakkal formai és tartalmi szempontból egyaránt megegyező egyezségeket rögzítették. A konvenciós levelek az esetek többségében csak egyetlen példányban készültek el, és a munkáltatónál maradtak. Utalnunk kell arra is, hogy a magán felek között létrejött szerződéseket nem mindig rögzítették írásban. Ennek oka részben az írásbeliség korlátozottsága, részben a szóbeli szerződésnek a magyar magánjogban való elismerése volt. 35 A város adminisztrációja a folyamatosan vezetett számadások között rögzítette a bérekre kifizetett összegeket, illetve az ezek alapját képező egyezségeket. A református és a katolikus egyház pedig a gondnoki számadások között jegyezte fel a papok, az iskolamesterek és az egyéb alkalmazottak díjazására vonatkozó adatokat. A rendelkezésünkre álló néhány magán jellegű egyezség tartalmát a végrendeletek között találhatjuk. A jobb tájékozódás végett az éves szerződésekkel, konvenciókkal rendelkezőkön belül az alábbi csoportokat alakítottuk ki: 1. magán jellegű egyezségek 2. városi alkalmazottak 3. egyházi alkalmazottak. Célszerűnek látszik, hogy az egyes csoportokon, illetve foglalkozási ágakon belül a tipikusnak mondható konvenciós szerződéseket külön-külön is ismertessük. Egyben rögzítjük a fontosabb variánsokat is, hogy az összehasonlításokhoz, az elemzésekhez megfelelő alapokat tudjunk teremteni. Magán jellegű egyezségek Miként utaltunk már rá, csak egy-egy végrendeletből tudunk néhány szerződéses tartalmára következtetni. Ezek közül érdemes a legteljesebbnek, Fodor Mihály 1739-ben kelt testamentumának ide vonatkozó részét idéznünk: 35 SÁPI Vilmos: A mezőgazdasági bérmunkásság jogviszonyai Magyarországon a XVI. századtól 1848-ig. Bp. 1967. 100-101., ill. 112. old.
