Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

MOLNÁR Attiláné: A paraszti vagyon összetételének alakulása Kecskeméten 1655—1769-ig a végrendeletek alapján

AZ EGYES RÉTEGEKEN BELÜL —1711) állatok és ingatlan termény ingatlan állatok pénz állatok pénz termény termény és pénz pénz termény ingatlan állatok pénz termény 8 12,5 — 4 6,25 8 12,5 2 3,12 3 4,68 — 3 4,68 5 20,83 — 1 4,16 5 20,83 1 4,16 1 4,16 1 4,16 3 12,5 6 28,57 1 4,76 2 9,52 5 23,8 — — — 2 9,52 3 30 — 4 40 — — 1 10 22 18,48 1 0,84 7 5,88 22 18,48 3 2,52 4 3,36 1 0,84 9 7,56 Nem kevésbé erőteljes a leggazdagabb cívisek vagyonán belül végbement változás is. 1711 előtt csak minden második végrendelet említ két vagy annál több ingatlant. A szabadságharc utáni időszakban nem találtam olyan végrendeletet, amely nem emlékezett volna meg legalább egyetlen ingatlanról. 1711—1745 között a végrendeletek kb. kétharmada kettő vagy három ingatlanról döntött. 1745 után a csupán egyetlen ingatlannal rendelkezők aránya csaknem elhanyagolható. Feltétlenül szembetűnő, milyen arányban növekedett a három, illetve négy ingatlan sorsáról döntő testamentumok száma, aránya. Miként a szőlőtermesztésnél is utaltam már rá, itt is kiemelhetem, hogy szemben az állattartás különböző területeivel nem tapasztalható semmiféle visszaesés, a fejlődés egyenesvonalú, és főként a vagyonosabb rétegeken belül egészen erőteljes.