Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

Ö. KOVÁCS József: Mintavétel Kecskemét XVIII. századi történetéből: a mezővárosi társadalom és a zsidóság

ezek a mesterek az első kéztűi ugyan igen olcsón veszik, de az utolsóhoz szerfelett drágán adják be, ahonnan a szegény gazda alig élhet, és alig veszi be azt, amit a juhtartásnak pásztoraira, pusztabeli árendára, és a drága takarmányaira elköltött. Mint ez világosan kitetszik a zsidóknak magoknak mostani vallás tételekbűi is, akik magok megesmérik, hogy ha 60 ft-ot adnának is most egy mázsa gyapjúért, mégsem adhatnák meg a gazdáknak senyvedett kárát, és az idő környülállásaihoz képest, a gyapjúnak illendő árát, mindazáltal mégis a commerciumbeli dolgok természete ellen, melyek ha szűkülnek, drágábbak, ha bővülnek, akkor olcsóbbak, mostan verik le ezen mesterek kevés gyapjúnknak az árát. 2- szor. Most ezen zsidók nem gondolnak sokat véle akármely hibás quali­tású gyapjút vegyenek, csak olcsó áron vehessék, sőt a bőrökrül is lenyíretik, és ezeket a jóval összekeverik, amely elegyítés miatt, mind a fabrica megcsa­lattatik, a posztó pedig rosszabb qualitású lészen, de a külső országokon is elromlik a gyapjúnak becse, ára, és commerciuma, de ha az első kézhez adhatnánk, készek volnánk mi is fölvigyázókat rendelni, igaz mázsákat állítani és a gazdákat arra bírni, hogy a gyapjúval mennél tisztábban bánja­nak, sőt készek volnánk gyapjúinkat nem per individua eladni, hanem az egész városok képében. így pedig ha a gyapjúnak jósága és tisztasága a mi becsületünkben radicultattna, nem volna szükséges Őfelségének századrész­nyi factorokra is és így azokra való költségre is, mint amennyien azt most forgatják, mert egy communitas 60-70 ezer mázsárul is repondirozhatna, és annak által vételit egy factor is megcselekedhetne, öt-hat százezer mázsának is administratioját egy factor, amelyet most száz factor és Unterhändler is alig viszen végbe. Mindezekből az lenne, hogy mind a gyapjúnak mineműsége javulna, mind a commercium és a creditum nevekedne, mind pedig Őfelségé­nek sok költsége kevesebbedne. 3- szor. Készek volnánk továbbá az utolsó kézhez sokkal olcsóbban adni a gyapjút, mint a minemű áron most a fabricakba az utolsó kézhez bémegyen és ez által is Őfelségének sok millió nyeresége volna. És ezt annyival örömes­tebb cselekednénk, hogy egy jó hazafi kötelességének tartjuk az országnak atyját, felséges királyunkat mindenben segíteni. Őfelsége is pedig ha olcsób­ban vehetné tőlünk, mint most veszi, és többecskét adna mázsájáért, mint ezen csalárd emberek mostan tőlünk veszik, nem hogy kárt vallana, de hasonlíthatatlan hasznot tenne magának, mert a pénzt csak egyik zsebébül kivévén, a másikba tenné. Mivel a contributio és más canalisok által azon pénz annyivalinkább visszamenne az aerariumba, hogy akármicsoda ország lakosa mind szegény, mind gazdag maga különböző értéke szerint kéntelen posztót vásárolni, csak ez által is milliomok térnének vissza a fabricakba, mert az országba legnagyobb rubricát tevén a gazdálkodásban a juhtartás, és legnagyobb objectuma is lenne a contributiónak. A juhtartásnak lelke is

Next

/
Oldalképek
Tartalom