Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

Ö. KOVÁCS József: Mintavétel Kecskemét XVIII. századi történetéből: a mezővárosi társadalom és a zsidóság

változást és ezzel együtt a kecskeméti zsidó kereskedők szinte egyeduralkodó gyapjú- és bőrfelvásárlási üzleteit ösztönözték az 1780-as évek kedvezőbb intézkedései is. A fent említett belső irányú konfliktust növelték meg azok a határozatok, amelyek arra kötelezték az árendás zsidókat, hogy a „csavargó" kategóriába soroltakat feljelentsék. A vagyon szerint is kialakult, munkamegosztáson alapuló belső funkcionális kötelékrendszer (pl. az 1744. évi hármas osztályozás) alkotta a zsidóság alapstruktúráját. A presztízs- és hatalmi struktúra élén a befogadott, a mezővárosi társadalom tűrtségi szektorában ideiglenesen és feltételesen lévő szerződéses bérlők voltak, akiknek kötelességük és érdekük volt saját konkurens társaik távoltartása. Halvány adatok (pl. az árendálások átörökítése; az após vagyonának védelme Fischer Mózes esetében) utaltak az érzelmi viszonyokra is: a közösségen belüli rokon- és ellenszenvkapcsolatokra. Ám ugyanúgy találkozhatunk az üzletkötés közben kialakult hálózatszerű kommunikációs struktúra elrendezésének kérdésével, amikor a felvásárlási ügynökök fontos vidéki és vásári tevékenységéről írtak a panaszos 1795. évi levélben. A néhány évtizedig, több társukhoz képest kiváltságosnak minősíthető zsidó kereskedő-compania működésén keresztül bepillanthattunk az üzletkötési gyakorlatba: a gyapjúvásárlásba fektetett pénzek eloszlási helyeit s a vagyoni viszonyokat is többé-kevésbé számszerűen megismerhetjük. Mintavételünk módszerét tekintve érthetően a források által nyújtotta keretek között maradt. Azonban így is remélhető, hogy hasznos adalékokat nyújtottunk ahhoz a braudeli kérdéshez, amely a „Mi húzódik az értékrend felborulásának a mélyén?"-re igyekszik felelni. Mint láttuk, válaszunk nem lehet egymondatos, hiszen több tényező konkrét térben és időben működő együttesének vizsgálata során közelíthetjük meg az egykori valóságot. A kérdésre adható még pontosabb magyarázatot a kondicionáló feltételeket, a késztető, motiváló elemeket és az ezeket figyelembe vevő tevékenységformákat elemző kiterjedtebb kutatástól várhatunk.