Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

MOLNÁR Attiláné: A paraszti vagyon összetételének alakulása Kecskeméten 1655—1769-ig a végrendeletek alapján

AZ INGATLANOK 1650—1711 3 JS '0 szántó malom törpebirtokos az ingatlanról végrendelkezők száma az ingatlanról végrendelkezők aránya részesedésük aránya az összes ingatlanból 20 31,2 55,5 5 7,8 26,3 27 42,1 57,4 — — kisbirtokos az ingatlanról végrendelkezők száma az ingatlanról végrendelkezők aránya részesedésük aránya az összes ingatlanból 7 29,1 19,4 7 29,1 36,8 10 41,6 21,2 1 4,1 33,3 — középbirtokos az ingatlanról végrendelkezők száma az ingatlanról végrendelkezők aránya részesedésük aránya az összes ingatlanból 5 23,8 13,8 6 28,5 31,5 5 23,8 10,6 2 9,5 66,6 1 4,7 33,3 gazdag az ingatlanról végrendelkezők száma az ingatlanról végrendelkezők aránya részesedésük aránya az összes ingatlanból 4 40 11,1 1 10 5,2 5 50 10,6 — 2 20 66,6 összesen az ingatlanról végrendelkezők száma az ingatlanról végrendelkezők aránya 36 30,2 19 15,9 47 39,4 3 2,5 3 2,5 fogyasztása ezekben az évszázadokban a rossz minőségű ivóvíz helyett általánosabb volt mint ma. Másrészt Kecskeméten időről időre lehetőség nyílt arra, hogy a szegényebb gazdák is szőlőt „építsenek", és így szükségletüket, vagy annak nagyobb részét fedezni tudják.

32 32. BKML, IV. 1504. a/l, 48—52. „ . . . Ami a szőlő hegy dolgát illeti, jóllehet a Szolnok fele a váróstul járó utt mellett jobb kéz felöl is az kitt Szár homokának hitak, annakelőtte mind marha járó s szabados pascuatio volt, és azt a darabot némely privat emberek az város rendelése kívül árkolták, s fogtak fel szőlőknek. Mindazonáltal minthogy szaporodik a város lakosa s népe, hogy minden szegénynek jusson szőlő, az mint lehetett, és ne panaszolkodhassék, consential a város, hogy azon Szár homoka nevezetű hely szőlőhegy legyen, de úgy, hogy azok között oszojjon fel, kiknek másutt szőlejek nincsen, egyenlő mértékkel kinek kinek értéke szerint..."