Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

átadási, felmérési és további tulajdonjogi huzavonája miatt — nem lett semmi.

154 A Rudics testvérek azonban elszántan és végül eredményesen hadakoztak. Betelepítési tervet készítettek, melynek véleményezését Luby nevű ügyvéd végezte el. A terv nem maradt ránk, de Luby feljegyzése igen. Eszerint, összhangban II. József telepítési pátensével, a telepeseknek ház, föld, az iparosoknak 80 gulden pénz adását, templom, iskola építését, pap, tanító, jegyző beállítását, s végül németek betelepítését javasolja; tekintettel a földművelésben való jártasságukra és arra, hogy a tervezett földdel elégedettek lesznek.

155 Ezután az utcák kijelölése és a házak építése megkezdődött. 1819-re már 80 ház állt. A telepesek a környező községekből (Gara, Csatalja, Gahora, Madaras, Csávoly, Bresztovác) jöttek, s valamennyien németek voltak.

156 A telepítés 1823-ban befejeződött. 1828-ban Kunbaján telkes jobbágy 163 fő házas zsellér 102 fő iparos 4 fő.

157 Ezután lélekszámban is, gazdaságilag is gyorsan fejlődött a község. A németség meghatározó szerepét az alábbiak szemléltetik. Év Összlakosság Ebből német 1880 1900 1920 1941 1960 1980 2442 2544 2558 2920 2486 2188 2254 2391 2392 2385 126 8 109 154 Kunbaja, 43. oldal. 155 Uo. 45^46. oldal. 156 Kőhegyi—Sólymos: I. m. 51. oldal. 157 Kunbaja, 56—57. oldal.