Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században
betelepültek is, rögösebb utat jártak be, mint elődeik. A Bács megyei rátelepítések vegyes (magyar—bunyevác—német, bunyevác—német) településeket hoztak létre, amelyek magukban hordozták az ellentétek bármikori kirobbanásának lehetőségeit. Ez az évszázadok folyamán nem- egyszer öltött konkrét és egyben tragikus formát. Ugyanakkor a sokszínűség, a más kultúrák megjelenése sok-sok pozitívumot is hordott, hordoz magában. Telepítések I. Ferenc (1792—1835) korában A németek bevándorlása II. József szervezett telepítéseinek lezárásával nem szűnt meg. Sőt, idővel olyan nagy arányokat öltött, hogy 1829-ben az osztrák tartományok vezetői azt az utasítást kapták, hogy a birodalom határain csak azon bevándorlókat bocsássák át, akik legalább 300 ezüstforintnyi vagyont hoznak magukkal. Ezen megszorítás, majd a terjedő kolerajárvány megszüntette a tömeges bevándorlást. 153 Állami szinten nem volt szervezett telepítés I. Ferenc uralkodása alatt megyénkben. Magánakció keretében is csupán Kunbaján. Az egyes — már németek által is lakott vagy szerveződő településekre a bevándorlás számottevő volt. KUNBAJA Német neve: Kumbai Alapítás éve: 1817. A török kiűzése után 1699-ben 69 kamarai alattvaló lakik az akkori Kunbaja pusztán. Ebben az időben Baja után a Bajai Járás legnépesebb települése. A Rákóczi-szabadságharc alatt elpusztult. Ezután egy 70 évig tartó pereskedés kezdődött Kunbaja tulajdonjogáért, mely végső nyugvópontra csak 1817-ben került, amikor a Rudics testvérek (János, Antal, Mátyás) tulajdonába került. Rudicsék már 1815-ben a birtok benépesítésére mintegy 140 földműves család fogadására adtak be kérelmet az Udvari Kamara elnökének. A Kamara válasza értelmében Veszprém megyéből 144 magyar család az áttelepítésre készen állt. Végül is a veszprémiek betelepítéséből — a Rudics-birtok hosszú 153 Bodor Antal: Dél-magyarországi telepítések története és hatása . . ., 25. oldal.
